A hunok története

Az Eggenberger-féle Könyvkereskedés 1910-es hasonmás kiadása.

„A hun-magyar rokonságot bizonyító ősforrásokat összegyűjtve és a hunok történetét röviden összefoglalva, talán a hun-magyar rokonság tényére is rámutattam, amit ma - sajnos - még kevesen vallanak.

Szilárd a meggyőződésem, hogy huszárságunk eredetét nem a szlávok, hanem a hunok történelmében kell keresni. S ezt még igen tisztelt ellenfeleimnek is el kell ismerni, ha forrásműveim adatait hiteles adatoknak és szerény fáradozásomat komoly munkának hajlandók tekinteni.”...
*
A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ
DR, DARKÓ JENŐ (1880-1940)
BEVEZETÉS

• A) TÖRTÉNELMI RÉSZ:
(A hunok története. Kazárok 469-971-ig. Az avarok (537-798). A hun hadsereg. A hunok vallása és műveltsége. A hunok írása és nyelve.);

• B) NYELVÉSZETI RÉSZ:
(Eurázsiai ősnyelv.
A) Ősturáni nyelvből /Déli ág. Keleti ág, Nyugati ág, Északi ág népeinek nyelvei./
B) Ősturáni nyelvekből /I. Irán területén maradt népek „iráni” nyelvei. II. Iránból Indiába vándorolt népek „indoiráni” nyelvei. III. Iránból a Kaukázus vidékére vándorolt népek „kandoiráni” nyelvei, amelyek az aveszta és a szanszkrit nyelvvel mutatnak rokonságot. IV. Iránból Európába vándorolt népek „euróiráni” nyelvei /indogermán/, amelyek az ősiráni nyelvekkel és a mai szláv, germán, román nyelvekkel mutatnak rokonságot./

A) Iráni eredetű nyelvek;
B) A szemita eredetű nyelvek;
C) A turáni eredetű nyelvek;

• ÖSSZEFOGLALÁS:
• FORRÁSMŰVEK:
• FÜGGELÉK - Idézetek;

A hun-magyar rokonság egyéb bizonyítékai:
a) Nyelv;
b) Ruházat;
c) Szokások;

*
„A hunok története” című ezen kiadványt a hun-magyar rokonságot bizonyító ősforrások, a turáni és iráni ősnyelvek iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik mindezen ismereteket ebből az először 1910-ben kiadott kötetből szeretnék részletesebben is megismerni...

Megszívlelve Kőrösi Csoma Sándor alábbi gondolatait:

„... Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának a gyarapítására, mint a magyar társadalom, az ősi-indiai kultúra tárházában.”
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Ősi intézményeink.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
Ősi intézményeink.
Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A Csíksomylói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Magyar régiségek.
Az ismeretlen népmese.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben.
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
A heraldika kézikönyve műszótárral.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Szendrő vára.
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke.
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt.
A nemesség.
Nemességi könyv.
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.