Magyar régiségek

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg eme munkáját, amelyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált „ásatag régiségek” és emberi csontereklyék jelentőségét. Az itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, amelyet a fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus a kőrajzolatában örökített meg. Foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással, a nyelv eredetével, a hunokkal és még számtalan magyarságot érintő témával. Eme kiadvány az először 1839-ben kiadott mű iránt érdeklődőknek ajánlott, akik a régiségek, az ősvallás és a magyarsággal kapcsolatos kérdések tanulmányozása közben figyelembe veszik a BEVEZETŐ-ben írt záró gondolatokat is: „Akik jóindulattal viseltetnek a magyar nemzet iránt, reménylem, kedvesen veszik értekezésemet; a rossz szeműeknek a világosság is terhökre van...”

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a „Magyar régiségek” című eme munkáját, amelyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált „ásatag régiségek” és emberi csontereklyék jelentőségét.

Az itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, amelyet a fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus a kőrajzolatában örökített meg.

A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással, a nyelv eredetével, a hunokkal és még számtalan magyarságot érintő témával.

*
A „Magyar Régiségek” című eme kiadványt az 1839-ben kiadott mű iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a régiségek, az ősvallás és a magyarsággal kapcsolatos kérdések tanulmányozása közben figyelembe veszik a szerzőnek a BEVEZETŐ-ben írt alábbi záró gondolatait is:

„Akik jóindulattal viseltetnek a magyar nemzet iránt, reménylem, kedvesen veszik értekezésemet; a rossz szeműeknek a világosság is terhökre van.”
Írtam Szentesen, 1839
(Kiss Bálint, református predikátor, esperes és tábla-bíró)
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
*

Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A Csíksomlyói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Az ismeretlen népmese.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
A heraldika kézikönyve műszótárral.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Szendrő vára.
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke.
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt.
A nemesség.
Nemességi könyv.
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.