A heraldika kézikönyve műszótárral

A heraldika vagy címertan a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Elnevezését a heroldokról kapta, akik a címerek első középkori szakértői voltak. Egyik legjelentősebb magyar heraldikus BÁRCZAY OSZKÁR (1846-1898) a Tudományos Akadémia főtitkári segédje, császári és királyi kamarás volt. Ez a műve a hozzá tartozó műszótárral egy igazi kuriózum, amely a címerek felépítésével, azok fejlődésével foglalkozik, számtalan példát és képi ábrázolást felmutatva, értelmezve. Eme 1897-ben először kiadott művet a 714 szövegközti ábrával és 3 melléklettel a címertan iránt érdeklődőknek ajánljuk, az ELŐSZÓ eme első bekezdésének figyelembe vételével: „A középkor hagyományai közül nálunk legkevésbé ismerik a czímerinztézményt, noha az ezen időbeli dolgok között éppen a czímer az, amely a legtöbb sikerrel dacolt az idő viharaival. Ma is sokan kérik, kapják, többen, mint valaha. S alig van modern épület, amelyen heraldikai motívumok ne volnának alkalmazva...”

A heraldika vagy címertan a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Elnevezését a heroldokról kapta, akik a címerek első középkori szakértői voltak.

Az egyik legjelentősebb magyar heraldikus BÁRCZAY OSZKÁR (1846-1898) a Tudományos Akadémia főtitkári segédje, császári és királyi kamarás volt. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei az Archeologiai Értesítőben és a Turulban jelentek meg.

Ez a műve A heraldika kézikönyve a hozzá tartozó műszótárral egy igazi kuriózum, amely a címerek felépítésével, azok fejlődésével foglalkozik, számtalan példát és képi ábrázolást felmutatva, értelmezve illusztrációk százain keresztül.

*
„A Heraldika Kézikönyve Műszótárral” című eme 1897-ben először kiadott művet a 714 szövegközti ábrával és 3 melléklettel a címertan iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, az ELŐSZÓ alábbi első bekezdésének figyelembe vételével:

„A középkor hagyományai közül nálunk legkevésbé ismerik a czímerinztézményt, noha az ezen időbeli dolgok között éppen a czímer az, amely a legtöbb sikerrel dacolt az idő viharaival. Ma is sokan kérik, kapják, többen, mint valaha. S alig van modern épület, amelyen heraldikai motívumok ne volnának alkalmazva...”
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
*

Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A Csíksomlyói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Az ismeretlen népmese.

A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Szendrő vára
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
A nemesség
Nemességi könyv
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye
Vitézi Rend
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.