A magyar rovásírás hiteles emlékei

SEBESTYÉN GYULA munkássága volt az, amely áttörte a rovásírásra borított több évszázados ködöt. A kötet az 1909-ben és 1915-ben kiadott tanulmány változatlan újra kiadása. Tematikus egységei: A magyar rovásírás irodalma, A magyar rovásírás hiteles emlékei: A középkori krónikások és a XVI. századi emlékírók följegyzései. A középkori bolognai emlék. A csíkszentmiklósi felirat 1501-ből. A konstantinápolyi felirat 1515-ből. „A magyar rovásírás hiteles emlékei” című eme kiadvány a téma iránt behatóbban is érdeklődő olvasóknak ajánljott, akik még netalán tán nem foglalkoztak volna a székely magyar rovásírás gondolatkörével, vagy az eddigi ismereteiket szeretnék az egy évszázaddal ezelőtt kiadott kötet ismeretanyagával kiegészíteni, bővíteni...

SEBESTYÉN GYULA munkássága volt az, amely áttörte a rovásírásra borított több évszázados ködöt.

A KÖTET az 1909-ben és 1915-ben kiadott tanulmány változatlan újra kiadása.
*
„A jelzett írástörténeti tájékoztatás sikerét azzal biztosítottuk, hogy előbb tüzetesen megismertük a magyar rovásírás rendszerét, utána pedig a rendszer ismérveivel az egyetemes írástörténetben felkutattuk és a fejlődés sorrendjében el is helyeztük azokat az ókori és középkori írásrendszereket, amelyeknek okvetlenül a rováson kellett létrejönni, kialakulni, és a három óvilágrésznek egymással kultúrkapcsolatban lévő népeinél elterjedni.

Mivel ezt a biztos módszert eddig tudományos kutató nem alkalmazta, a magyar rovásírás nemzetközi elhelyezkedésénél először is azt kell megállapítanunk, hogy a rovásírás nemzetközi történetében a magyar tulajdon az, amely három világrész közös eredetű írásrendszerei közt a rováson legtovább megmaradt”.
(Sebestyén Gyula ajánlója)

*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA;

• A MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI;
(A középkori krónikások és a XVI. századi emlékírók följegyzései.
A középkori bolognai emlék.
A csíkszentmiklósi felirat 1501-ből.
A konstantinápolyi felirat 1515-ből.)

*
„A magyar rovásírás hiteles emlékei” című eme kiadványt a téma iránt behatóbban is érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik még netalán tán nem foglalkoztak volna a székely magyar rovásírás gondolatkörével, vagy az eddigi ismereteiket szeretnék az egy évszázaddal ezelőtt kiadott kötet ismeretanyagával kiegészíteni, bővíteni...
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Ősi intézményeink.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
Ősi intézményeink.

Erdély nevezetesebb családai
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei
A Csíksomylói Kegyszobor története
A középkori magyar címertan jelképezése
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai
Magyar régiségek
Az ismeretlen népmese
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III kötet egyben
A Csíki székely krónika
A magyar nemzet ősvallása
A heraldika vezérfonala
A parthus, hun-magyar scythákról
Magyar mitológia
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Szendrő vára
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
A nemesség
Nemességi könyv
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye
Vitézi Rend
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.