Az Árpádok története

Sebestyén Gyula szerző (1848-1911) pedagógus, történész az ezerből négyszáz esztendő történetét ismerteti. „Elbeszélem a magyar nép előrobogását a Fekete-tenger mellől, a honfoglalást, a magyar keresztény egyház és állam fölépítését és a magyar nemzet átalakulását a nyugati műveltség hatása alatt. Elbeszélésemben csak a legszükségesebb történeti anyagra szorítkozom: arra, amit hazája történetéből minden művelt magyarnak tudnia kell. Beérem történettudományunknak minden kétségen felül álló eredményeivel. Nem én érzem, nem is én mondom ki először, hogy a történettudomány nálunk nincs azzal a mélyenjáró hatással a közszellemre és a közérzületre, mint a művelt nyugati népeknél...” Szerzője eme szavaival ajánljuk: „Nemzetem szeretete és kegyeletem ezer éves múltunk iránt egyaránt arra ösztönzött, hogy csekélyke adományommal én is az ünneplők (1896) közé álljak. Szerencsés leszek, ha adományom méltónak fog ítéltetni...”

Sebestyén Gyula szerző (Gyönk, /Tolna megye/ 1848. november 13. – Pestlőrinc, 1911. július 5.) magyar pedagógus, történész.
*

Részlet az 1895-ben írt ELŐSZÓ-ból:

„Évek munkájának egy töredékét adom át e könyvben az olvasónak: az ezerből négyszáz esztendő történetét. Elbeszélem a magyar nép előrobogását a Fekete-tenger mellől, a honfoglalást, a magyar keresztény egyház és állam fölépítését és a magyar nemzet átalakulását a nyugati műveltség hatása alatt.

Elbeszélésemben csak a legszükségesebb történeti anyagra szorítkozom: arra, amit hazája történetéből minden művelt magyarnak tudnia kell. Kerülöm mindazt, ami kétes és vitás, s elbeszélésem nyugodt folyását nem zavarom meg a történetirodalom és tudomány poros kérdéseinek fejtegetésével. Nem idézem tanúságtételre az egykorú írásokat és a későbbi korok íróit.

Beérem történettudományunknak minden kétségen felül álló eredményeivel; a tudós műhelyébe nem vezetem be az Olvasót. Nem én érzem, nem is én mondom ki először, hogy a történettudomány nálunk nincs azzal a mélyenjáró hatással a közszellemre és a közérzületre, mint a művelt nyugati népeknél. E tény annál sajnálatosabb, mivel történettudományunk az utóbbi negyed század alatt rendkívüli mértékben terjedt, emelkedett és gazdagodott.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Történeti Társaság, a vidéki szakegyesületek, a törvényhatóságok, egyháznagyok, főúri családok és egyének a történeti anyagnak roppant mennyiségét tették közzé.”...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• ELSŐ KÖNYV - A pogány magyarság kora;
• MÁSODIK KÖNYV - A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása;
• HARMADIK KÖNYV - A magyar királyság küzdelme a nyugati és keleti császársággal;
• NEGYEDIK KÖNYV - AZ Arany Bulla és az utolsó Árpádok;
FÜGGELÉK (A nevezett események időrendben)

*
„Az Árpádok története” című eme kiadványt az ezerből négyszáz esztendő története iránt érdeklődő olvasóinknak a szerző alábbi szavaival ajánljuk:

„Nemzetem szeretete és kegyeletem ezer éves múltunk iránt egyaránt arra ösztönzött, hogy csekélyke adományommal én is az ünneplők közé álljak. Szerencsés leszek, ha adományom méltónak fog ítéltetni...”
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Ősi intézményeink.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
Ősi intézményeink.
Erdély nevezetesebb családai
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei
A Csíksomylói Kegyszobor története
A középkori magyar címertan jelképezése
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai
Magyar régiségek
Az ismeretlen népmese
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III kötet egyben
A Csíki székely krónika
A magyar nemzet ősvallása
A heraldika vezérfonala
A parthus, hun-magyar scythákról
Magyar mitológia
A heraldika kézikönyve műszótárral
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről
Székely népmesék
Szendrő vára
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
A nemesség
Nemességi könyv
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye
Vitézi Rend
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.