A szabadkőműves Budapest

A páholyok szövetsége a Magyar Kultúra (1913–1944) tükrében... A szabadkőművesek valós szerepének vizsgálatára az 1913-ban megindult jezsuita Magyar Kultúra című lap célul tűzte ki a harcot az „ateista forradalmárokkal” szemben... Dömölki János ezekből, a Magyar Kultúrában megjelent írásokból állított össze egy kötetet, amely tökéletes kiegészítője Raffay Ernő történész kutatásainak. Amíg Raffay a titkos szervezet belső konspirációit leplezi le, addig Dömölki azt ismerteti, hogy az adott korban miként látták a szabadkőműves mesterkedéseket a Magyar Kultúra szellemi honvédői. Összegzéseik azt igazolják, hogy a tudás és a szellemi erő mekkora leleplezésre képes, ha tisztában vagyunk ennek az erejével. Dömölki János is azt az utat járja, mint Raffay Ernő...

A szabadkőművesek valós szerepének vizsgálatára 1913-ban még semmilyen levéltári forrás nem állhatott rendelkezésre a páholyokból, de az akkor megindult jezsuita Magyar Kultúra című lap azt a célt tűzte ki, hogy felveszi a harcot az ateista forradalmárokkal szemben. A Bangha Béla szerzetes által irányított szellemi küzdelem hevében olyan tudás acélosodott meg, amely nemcsak védekezett, hanem látványos támadásokat intézett az országhódítók irányába.

Dömölki János ezekből, a Magyar Kultúrában megjelent írásokból állított össze egy kötetet, amely tökéletes kiegészítője Raffay Ernő történész kutatásainak. Hiszen amíg Raffay a titkos szervezet belső konspirációit leplezi le, addig Dömölki azt ismerteti, hogy az adott korban miként látták a szabadkőműves mesterkedéseket a Magyar Kultúra szellemi honvédői.

Nekik nem voltak bizonyítékaik, de figyelték az akkori idők jeleit és nagyjából olyan kortünetet írtak le, mintha a zsebükben lettek volna a titkos összejövetelek jegyzőkönyvei. Bámulatos összegzéseik azt igazolják, hogy a tudás és a szellemi erő mekkora leleplezésre képes, ha tisztában vagyunk ennek az erejével.

Dömölki János nem most kezdte a tematikus kötetek összeállítását. Személyében korunk egyik legjelentősebb „szabadkőműves-szakértőjéről” van szó, aki mások mellett olyan műveket állított össze, mint a szabadkőművesség magyar nyelvű irodalmának kalauza és bibliográfiája 1786-2017 között. Saját könyvtára az ország egyik legjelentősebb szabadkőműves vonatkozású gyűjteményével rendelkezik. És ami még ennél is fontosabb, Dömölki János is azt az utat járja, mint Raffay Ernő.
*
Dömölki János (1967, –) jogász, könyvgyűjtő, bibliográfus, a szabadkőműves szövetség magyar nyelvű irodalmának kutatója. Negyedszázada gyűjti és tanulmányozza e destruktív mozgalomnak főként a „Trón és az Oltár” ellen irányuló összehangolt, azok ledöntésére és megsemmisítésre irányuló tudatos és szervezett törekvését és tevékenységét. Főként a szabadkőműves szövetségre vonatkozó ritka és becses, gyakorlatilag hozzáférhetetlen könyvei egy részét már „közkinccsé” tette az Arcanum Digitális Tudománytárban Dömölki János könyvgyűjteménye címszó alatt, ahol a Kelet és Hajnal című hivatalos szabadkőműves folyóiratok egyes évfolyamai is megtalálhatók. Eddig megjelent munkái: A népért a sötétség ellen, az igazsággal! A szabadkőműves szövetség magyar nyelvű irodalmának kalauza és bibliográfiája 1786-2017 (2017); A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái. A szabadkőműves szövetség, ahogy politikusaink látták 1883-1943 (2020); A szabadkőműves szövetség a zsidó és protestáns sajtó tükrében (2021); Szerkesztésében jelent meg Nagy Elek: A szabadkőművesek titkai és más írások. Kitaszított jobboldali publicisták I. (2021) és Id. J. H. Rosny: Rachel és a szerelem. Regény a modern zsidók erkölcsi világából. Keresztény regénytár I. (2019).
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.