Magyarország álomtörténete 1929-1941

Kötetünk a magyar történelem rendkívül izgalmas korszakát tárgyalja, rendkívül izgalmas nézőpontból. A szellemes összefoglaló a huszadik század dereka, a második világháború által meghatározott évtizedek magyar történelmét írja le úgy, ahogy megtörténhetett volna, de nem úgy történt meg. Tehát alternatív történelem, kitalált múlt, mi lett volna, ha… De tényleg, mi lett volna, ha…? Lehetett volna másképpen is? És, ha lehetett volna, akkor a lehetőségen túl még mi kellett volna ahhoz, hogy valóban másképp történjen? Ilyesféle kérdéseket feszeget ez a megdöbbentő könyv. A trianoni traumából kikecmergő Magyarország a világháború küszöbére érve gyakorlatilag visszaszerzi elveszett területeit. Eddig a mese, ennyi a fantázia, ennyi a naivan egyszerű történet. Az egyszerű história mögött azonban bonyolult gazdasági, szociológiai, politikai, sőt ideológiai kérdéseket is fölvet, illetve válaszol meg...

Horthy Miklós mint magyar király? Magyarország álomtörténetében ez is előfordulhatott volna...

Különös kötet. Ha a maga diktálta ritmusban végig lapozzuk, az lesz az érzésünk, hogy valami naivan bájos mesekönyvet olvasunk, felnőtteknek, történelemkedvelőknek, Horthy-korszak iránt különösen érdeklődőknek szóló mesekönyvet. Ám rövid ülepedés után kiderül, egészen másról és egészen másképp szól Rácz András Szebb múltat! – Magyarország álomtörténete 1929-1941 című alternatív történelemkönyve.

Alternatív történelem, kitalált múlt, mi lett volna, ha… De tényleg, mi lett volna, ha…? De tényleg, lehetett volna másképpen is? És, ha lehetett volna, akkor a lehetőségen túl még mi kellett volna ahhoz, hogy valóban másképp történjen?

Ilyesféle kérdéseket feszeget ez a megdöbbentő könyv, amelynek alaptörténete egy rendkívül szerencsés, mindig jól választó, mindig okosan – szinte a jövőt látva (naná, hogy…) – döntéseket hozó politikai vezetésének sikersorozata. A trianoni traumából kikecmergő Magyarország a világháború küszöbére érve gyakorlatilag visszaszerzi elveszett területeit. Eddig a mese, ennyi a fantázia, ennyi a naivan egyszerű történet.

A dolog érdekessége azonban az, hogy az egyszerű história mögött a szerző bonyolult gazdasági, szociológiai, politikai, sőt ideológiai kérdéseket vet föl, illetve válaszol meg annak érdekében, hogy a meglepően szerencsés folyamat megvalósulhasson. Ám ezeknek a háttértörténeteknek a fényében mindjárt nem annyira naiv és magától értetődő ez a narratíva. Kritikai éle lesz, társadalomtörténeti kísérletté válik, történelemfilozófiai problémákat sodor elénk.

Különösen akkor nyer új értelmet a könyv, ha elolvassuk a bevezető tanulmányt és a befejező esszét. A kötetet keretező írások szinte zárójelbe teszik a mesét, megmutatják a naiv történetszövés mögötti szándékokat, s izgalmas társadalomtörténeti kutatássá változtatják az álomszerű históriát.

Nehéz letenni és még nehezebb nem továbbgondolni.
Szórakoztató, kedves olvasmánya lesz sokaknak a Szebb múltat! – Magyarország álomtörténete 1929-1941 című alternatív történelemkönyv.

********

Kötetünk a magyar történelem rendkívül izgalmas korszakát tárgyalja, rendkívül izgalmas nézőpontból. A szellemes összefoglaló a huszadik század dereka, a második világháború által meghatározott évtizedek magyar történelmét írja le úgy, ahogy megtörténhetett volna, de nem történt meg.

Nem történt meg, mert a korszak uralkodó elitje képtelen volt felismerni az ország előtt megnyíló lehetőségeket, képtelen volt kockázatot vállalni eszméiért, céljaiért, képtelen volt belátni, hogy programja sikeréhez nem elég sodródnia, nem elég mantraként dúdolgatnia jelszavait, nem elég a Magyar Hiszekegyet minden reggel fölmondania, de tennie is kell érte. És e tetteket – sem a szociális-gazdasági kérdésekben, sem a belpolitikában, sem a nemzetközi viszonyrendszerben – nem merte vállalni.

Olyan történelmet olvashatunk e könyvben, amely nem történt meg, mert a korszak hatalmi elitje egy letűnt világ álmai után kapkodott az ország felelős vezetése helyett...

E kötet nem csupán a nemzeti érzelmű olvasótábor számára kínál fantáziadús álomképeket, megdöbbentően eredeti módon értelmezi a magyar területi revízió problémakörét.

A humoros, alternatív közeg, a valóságtól elszakadó ábrázolásmód, a „mi lett volna, ha…” felvetése egyúttal lehetővé teszi, hogy elfogulatlanul beszélgessünk a Horthy-rendszerről. A képtelen történet, a groteszk valóságábrázolás alkalmat kínál arra, hogy harag és részrehajlás nélkül, viszont jó reményekkel eltelve tegyük a helyére a félmúltat.

Végezetül érdemes megemlíteni azt is, hogy Rácz András a „Magyarország Álomtörténete 1929-1941” című eme új könyvében (2017) azáltal, hogy a korszak uralkodó elitjét szembesíti saját állításainak és tetteinek ellentmondásaival, egyben a mindenkori hatalmi elittel kapcsolatos óvatosságra is inti olvasóit.
*

„El kell mondanom, hogy tisztában vagyok vele, hogy a történelem értelmezése mindannyiunk számára érzelmileg kötött terület. A múlt megítélése igazolhatja jelenünket, s mindazok, akik elégedetlenek a jelennel, haszonélvezői korunknak, rémálomnak fogják látni az e könyvben leírt lehetőségeket. Azok azonban, akik elégedetlenek országunk állapotával, bizonyosan másképpen értelmezik a múltat is. Számukra talán érdekes és reményt adó olvasmány lesz ez a kötet”.
(Rácz András)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.