Szabadkőművesek Trianon előtt - keménytáblás

Ötödik kiadás... Raffay Ernő a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között. Egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. Arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, hogy radikális irányba miért fordul a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend, a katolikus egyház ellen...

A Kiadó ajánlása:

Ha egy ország lakosságát belülről végzetesen meg tudják osztani; ha egy ország politikai vezetői kibékíthetetlenül szembekerülnek egymással; ha egy nemzet értelmisége még a legfontosabb nemzetstratégiai ügyekben is gyűlölködő csoportokra bomlik; ha egy nemzet hagyja, hogy bevándorolt elemek kisajátítsák nemcsak a nemzeti vagyont, a termelést és kereskedést, hanem a felsőoktatást, a sajtót, a művelődést és a művészeteket is, akkor annak a népnek az évtizedei meg vannak számlálva. Országterületének egysége, szellemi-etnikai önazonossága, egyszóval mindaz az érték, ami emberek sokaságából azonos célokért küzdeni tudó, egészséges öntudattal, önismerettel és önazonossággal bíró nemzetet hoz létre és alkot – mindez megsemmisül, elporlik a történelmi idők árján.

A Magyar Királysággal éppen ez történt 1849 és 1920 között. Ez a két és fél emberöltő a látszólagos nemzeti nagyság és az álbiztonság színfalai között a belső ellenség tevékenységének közreműködésével szétrombolta az összetartó erőket. E pusztítást az 1867. évi Habsburg–magyar megegyezés utáni évtizedekben – liberális szabadságnak nevezték.

1918 előtt a szabadkőműves szervezet tudatosan, ideológiai alapokra épített föl konkrét terveket, s ezek megvalósításáért szervezeteket, egyesületeket hozott létre, azért, hogy szétrombolja a magyar társadalmat összetartó erőket és átvegye az ország vezetését.

Az államellenes összeesküvés kezdeti szakaszait ismerhetjük meg Raffay Ernő ezen első szabadkőműves monográfiájából. A szerző levéltári forrásokra támaszkodó kötete tabukat dönt le, olyan kérdésekre ad választ, amelyeket a tudományos élet fel se mert tenni. Raffay Ernő kutatásaival újraírja a XIX. század végének és a XX. század elejének magyar történelmét.

*****

Raffay Ernő „Szabadkőművesek Trianon Előtt” című ezen könyve a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.

Egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon.

Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek.

A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, hogy radikális irányba miért fordul a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen.

*****

A könyv szerzője dr. Raffay Ernő a Szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem – Kelet-Európa története szakán végzett.

1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997).

2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak.

Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.
*
Tartalom:

BEVEZETÉS
• Álláspontok a szabadkőművességről;
• A magyarországi szabadkőművesség kezdetei;
• A forradalomtól a kiegyezésig (1848-1867);
• Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867-1886);
(Új páholyok szervezése - A magyar társadalom és a szabadkőművesség - A Magyarország Nagy-Oriense nagypáholy megalakulása és ténykedése - Gróf Csáky Tivadar és az Istenség - Alkotmányozás - Az alkotmány bemutatása és értékelése - Egy szabadkőműves koncepciós per - A két magyar nagypáholy egyesülésének fölvetése - A verseci affér - Átmeneti szerződés a nagypáholyok között)

• Az egységes szabadkőművesség létrejötte;
• A „Szellemi Szolgaság Szervezete”;
(Úton a radikalizmus felé)

• Az Országgyűlés 1910-1911. évi vitája a szabadkőművességről;
(A szabadkőműves-vita első fejezete - A vita kiteljesedése 1911 tavaszán - A vita csúcspontja - Polónyi Géza a budapesti helyzetről - Szabadkőműves célok)

FÜGGELÉK:
(Szabadkőműves okiratok - Szabadkőművesi program)

UTÓSZÓ - NÉVMUTATÓ

*
A „Szabadkőművesek Trianon Előtt” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket részletesebben is érdekel ennek a titkos szervezetnek a Trianon előtti működése a történelmi Magyarországon.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.