Nagy-Románia megteremtése 1866-1920

A Balkáni Birodalom új, átdolgozott, kibővített kiadása... Több mint száz éve annak, hogy Jancsó Benedek, a magyarországi románságkutatás máig legnagyobb alakja leírta: meg kell ismernünk a román politikai mozgalmakat, mert azok nagy veszélyt jelentenek a magyarságra. A száz évvel ezelőtt létrejött Románia nem a véletlen hozadéka. Eme kötet azt a bő fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során a különböző országokban szétszórtan élő románokat diplomáciával és háborúval – de mindkét módon csalárdul – egy országban egyesítették. Összefoglalja a régi Román Királyságban (a Regátban) és a Kelet-Magyarországon élő románok politikai, gazdasági, kulturális-művelődési történetét, különös tekintettel a román kormányok és egyes társadalmi szervezetek magyarellenes tevékenységére. Magyarország szétbomlásának nemcsak belső okai voltak, a szomszédos ország évtizedeken át készült Erdély megszállására...

Több mint száz éve annak, hogy Jancsó Benedek, a magyarországi románságkutatás máig legnagyobb alakja leírta: meg kell ismernünk a román politikai mozgalmakat, mert azok nagy veszélyt jelentenek a magyarságra. Akkor hiába írta a könyveit, amelyeket ma elolvasva, s összehasonlítva a bekövetkezett történelmi tragédiánkkal, megdöbbenünk.

• Előre látta Jancsó az eseményeket?
• Netán jóstehetsége volt?

Szó sincs róla. Pusztán annyi történt, hogy ismerte a román nemzeti mozgalmakat és a román politikát, amelyek céltudatosan dolgoztak a román nemzeti célok megvalósításáért...
*
A száz évvel ezelőtt létrejött Románia nem a véletlen hozadéka.

Raffay Ernő „Nagy-Románia Megteremtése 1866-1920” című eme könyve („A vajdaságoktól a birodalomig” és a „Balkáni birodalom” című kötetek átdolgozott, kibővített új kiadása) azt a bő fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során a különböző országokban szétszórtan élő románokat diplomáciával és háborúval – de mindkét módon csalárdul – egy országban egyesítették.

Összefoglalja a régi Román Királyságban (a Regátban) és a Kelet-Magyarországon élő románok politikai, gazdasági, kulturális-művelődési történetét, különös tekintettel a román kormányok és egyes társadalmi szervezetek magyarellenes tevékenységére.

Ebben a kötetben olvasható először gróf Tisza István és az erdélyi románok tárgyalásainak története, amelyekkel a magyar miniszterelnök a két nép közötti egyetértést akarta előmozdítani. A román területszerző célok miatt a terv nem sikerülhetett. Ez a magyar–román kapcsolatok végső megromlásának időszaka.

*
A „Nagy-Románia Megteremtése 1866-1920” című eme kiadványban Raffay Ernő a tőle megszokott lebilincselő stílusban, mindenki számára közérthető feldolgozásban mutatja be a szomszédos ország történelmének azon fejezeteit, amelyeknek az ismerete nélkülözhetetlen. Magyarország szétbomlásának ugyanis nemcsak belső okai voltak, a szomszédos ország évtizedeken át készült Erdély megszállására...

„Ahhoz, hogy a Közép-Európában változatlanul létező »magyar kérdés« valamikor nyugvópontra jusson, megítélésem szerint ismerni kell a szomszédos népek múltját, politikai, nemzeti törekvéseit. E célt akarja szolgálni »A vajdaságoktól a birodalomig« címmel megjelent régebbi könyvem átdolgozott és bővített kiadása.”
(Raffay Ernő)
*
TARTALOM:

Az Olvasóhoz (1990)
Az Olvasóhoz (2010)

• I. A Modern Románia Kialakulása (1866-1900):
A polgári jogrend kialakítása - A politikai válságtól a függetlenség kivívásáig - A függetlenségi háború - Új külpolitikai tájékozódás - a magyarországi románok

• II. Nagy-Románia Születése:
A román politika válaszúton - Románia nemzetiségi politikája 1920-ig - A román irredenta mozgalmak - A magyarországi románok a századforduló után - Gróf Tisza István a magyar-román viszonyról - Gróf Tisza István tárgyalásai az erdélyi románokkal (1910-1916) - A románok az első világháborúban (1914-1918) - Nagy-Románia megteremtése (1918-1920) - Oktatás, tudomány, művészet, kultúra

• III. Románia Gazdasága 1866-1919:
A mezőgazdaság termelése - Ipar és pénzügyek - Románia kereskedelme - Nagy-Románia gazdasági adottságai

Utóhang - Névmutató

*
RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt.

Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.