Gerilla I. - Franciaország végnapjai

A leírt események a francia hírszerzés lehallgatásain, felderítésein és előrejelzésein alapulnak. Két évnyi, szakszolgálatok tagjaitól, valamint terror- és katasztrófa-szakértőktől történő információgyűjtés után, az Utoya (a Breivik-ügy) és A francia mechanikus narancs oknyomozó művek szerzője ezzel a nagy sikerű ultrarealista regénnyel jelent meg, amely egy polgárháború lüktető történetét mutatja be... Egyértelműen foglal állást korunk stratégiai kihívásairól. Egyes részleteiben már hétköznapi, nyers valósággá vált fikciói, amelyek átszövik a párhuzamosan futó történeteket, és Franciaországon túl egész Nyugat-Európában igazsággá válhatnak. Ha állandósul a válsághelyzet, amely korunk Európáját jellemzi, akkor nem pusztán Franciaország, hanem kontinensünk végóráiról beszélhetünk. Kevés eszközünk van megakadályozni, hogy ez a szürreális vízió valósággá váljon. „A Gerillát kötelező olvasmánnyá tenném 500 millió európai polgár számára!”

A Gerillában leírt események a francia hírszerzés lehallgatásain, felderítésein és előrejelzésein alapulnak.

Két évnyi, szakszolgálatok tagjaitól, valamint terror- és katasztrófa-szakértőktől történő információgyűjtés után, az Utoya (a Breivik-ügy) és A francia mechanikus narancs oknyomozó művek szerzője ezzel a nagy sikerű ultrarealista regénnyel jelent meg, amely egy polgárháború lüktető történetét mutatja be...

Az események megértéséhez alábbiakban ismerjük meg Földi László titkosszolgálati szakértő Előszavát!

„Egy író számára adott a lehetőség, hogy tetszőleges jövőbeni környezetet teremtsen. Amennyiben az idő múlásával a »valóságon túli világ«, a szürreális mégis reálissá lesz, beigazolódik: nemcsak művészi, de írói érzékenység is létezik. Mert egy tehetséggel megáldott író, bár nem rendelkezik látnoki képességekkel, mégis olvas az adott kor jeleiből. A jelekből, amelyek most is körülöttünk vannak, csak fogékonyság kell az észlelésükhöz, és kellő ismeret a dekódolásukhoz.

»Gerilla« azaz »Franciaország végnapjai«” című eme regény egyértelműen foglal állást korunk stratégiai kihívásaival összefüggésben. A könyv egyes részleteiben már hétköznapi, nyers valósággá vált fikciói, amelyek átszövik a párhuzamosan futó történeteket, és Franciaországon túl egész Nyugat-Európában igazsággá válhatnak. Mert, ha változatlanul alakul a jelen, és állandósul a válsághelyzet, amely korunk Európáját jellemzi, akkor nem pusztán Franciaország, hanem kontinensünk végóráiról beszélhetünk.

Egy író számára adott a lehetőség, hogy bármilyen jövőbeni környezetet teremtsen. Nekünk viszont egyre kevesebb eszközünk van annak megakadályozására, hogy ez a szürreális vízió valósággá váljon.

Rendesen ajánlani szoktak egy könyvet olvasásra. Én a Gerillát kötelező olvasmánnyá tenném 500 millió európai polgár számára!”
(F.L.)
*

Élje át Franciaország utolsó három napjának apokalipszisát!

A közeljövő sötét Franciaországában egy rendőrségi intézkedés egy párizsi külvárosi negyedben tragédiába torkollik. Az egyik csapdába csalt rendőr elveszti hidegvérét, és válogatás nélkül tüzet nyit.

Az iszlamista gettó lángra lobban, amibe az egész ország beleremeg. Városról városra terjed tovább a tűz, a Köztársaság darabjaira hullik. A rendőröket, a bűnözőket, a terroristákat, az állami vezetőket, az újságírókat és az átlag polgárokat egyaránt maga alá temeti a káosz.

Az áram- és vízszolgáltatás gyorsan megszűnik, az élelmiszerkészletek kimerülnek, nincs többé közrend, kommunikáció, szállítás és orvosi ellátás. A káosz eléri a vidéket, a társadalom széthullik, és a városok az erőszak, a fosztogatók, és hatalmas tűzvészek áldozatául esnek.

Mindentől megfosztva és magukra utalva, a polgároknak fel kell készülniük, hogy szembeszálljanak a pusztítással...

***

Bán Mór ajánlója:

Megdöbbentő regény a közeljövőről

Műfaja szerint a francia Laurent Obertone regénye társadalmi sci-fi, keserű, rémisztő disztópia. Valójában azonban hátborzongató korjelentés. Nagyon is a máról szól, Európa legégetőbb problémájáról, a mind beláthatatlanabbá váló bevándorlási hullámokról, a migrációról, és annak várható következményeiről.

Három nap krónikáját olvashatjuk ebben a sodró lendületű regényben. Szikár, száraz stílusban megírt, mégis torokszorítóan élethű részletek során követhetjük figyelemmel Franciaország közeljövőben prognosztizált utolsó három napját. A „díszletek” ismerősek lehetnek napjaink híradásaiból is: muszlim bevándorlók által ellepett külső városnegyedek, elégedetlen tömegek, terroristák, az iszlám mindenhatóságában hívő, az őslakos európaiakban elpusztítandó ősellenséget látó bevándorlók felkelésének lehetünk tanúi.

A konfliktust egy sarokba szorított rendőr robbantja ki, aki kénytelen az egyik párizsi no-go zónába behatolni. Mivel a muszlim fiatalok az életét fenyegetik, a fegyverét használja. A balliberális tömegmédia egyértelműen rendőri túlkapásról beszél, a szélsőjobb provokációjáról, a fasizmus ébredéséről. A következmények iszonytatóak: a sok milliónyi bevándorló féktelen pusztításba kezd, elfojthatatlan erőszakhullám söpör végig Franciaországon. A demokratikus államrend kártyavárként omlik össze, a társadalomba évtizedeken át eredménnyel sulykolt liberális eszmék lehetetlenné teszik az érdemi ellenállást.

Obertone regénye döbbenetes erővel jeleníti meg, hová vezethet az az út, amelyen most Nyugat-Európa felelőtlen politikusai vezetik országaikat. A regény leghátborzongatóbb jelenetei azonban nem az erőszak, a pusztítás megidézései, hanem a liberális agymosáson átesett társadalom képviselőinek, antifák, jogvédők, migráns-simogatók, szélsőbalosok gondolkodásmódjának megjelenítése. Ezek az emberek még akkor sem képesek felfogni, mit tettek Európával, amikor a végpusztulás a szemük láttára tombol...

A regény három esztendeje jelent meg Franciaországban (2016), s noha sok könyvesbolt ki sem rakta polcaira, a média jószerivel elhallgatta, mégis 125 ezer példány fogyott belőle. Német, olasz, s a Kárpátia Stúdiónak köszönhetően immár magyar nyelven is elérhető. A napokban jelent meg folytatása franciául, „Barbárok kora” alcímmel.

A regény egy szuszra elolvasható, sodró, lendületes mű. Attól tartok, azon disztópiák közé tartozik, amire nem is oly soká úgy fognak utalni, mint az utolsó figyelmeztetések egyikére. Bárcsak minél többen elolvasnák, olyanok is, akik ma még támogatják, vagy akár segítik a migránsok betelepítésének folyamatát. Bárcsak minél elevenebb vita folyna róla! Kétségkívül ez az utóbbi évek egyik legfontosabb európai regénye, Michel Houellebecq „Behódolás” című művének nyersebb, őszintébb, talán kevésbé művészi, de sok szempontból átélhetőbb változata.


*

1. Gerilla III. - Az utolsó csata
2. Gerilla II. - Barbárok ideje

A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.