Szkítia I. Csomag
Kandra Kabos - Ritka magyar őstörténeti források
Szkítia kiadó, 2022
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
KANDRA KABOS - Egy hihetetlen munkabírású és kimondottan termékeny kutató, pap, levéltáros hagyatékának gyűjteményes kötete. Sok más mellett elévülhetetlen az, amit a magyar mitológiakutatás terén tett, de ezen túlmenően nagyon széleskörű kutatások tömegét hagyta az utókorra. a kiadvány Kandra Kabos szerteágazó munkásságának állít emléket, egyszersmind összegyűjtve az itt-ott kallódó, de hozzá köthető kisebb és nagyobb történelmi tárgyú munkákat is. RITKA MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI FORRÁSOK - A magyar történelem kutatás nem tekint vissza nagy múltra, mindössze kétszáz esztendőre. A 18. század végén jelentek meg az első – jezsuita és latin nyelvű – munkák a magyarok történelméről, melyet szerencsére felvált néhány magyar munka is. A magyar történelem búvárlásának igénye, szelleme a 19. században robbant be alaposabban a közéletbe, és több tucat kiváló tudós született, elsősorban a dualizmus korában. Az őstörténeti válogatás kötet összeállításánál azonban rendkívül szűkös keretből dolgozhattak...
Kandra Kabos - Ritka Magyar Őstörténeti ForrásokKandra Jakab/Kandra-Kabos Jakab (eredeti neve: Kabos Jakab) (Felsőbánya, 1843. április 29. – Eger, 1905. június 1. római katolikus pap, történelmi és néprajzi kutató. Történelmi, helyrajzi, heraldikai cikkeinek elsősorban a káptalani levéltár a forrása. Ipolyi Arnold és Kállay Ferenc után harmadszor kísérelte meg a régi magyar hitvilág bemutatását. Nagy vitát váltott ki „Magyar mythologia” című műve (Eger, 1897).
*
Egy hihetetlen munkabírású és kimondottan termékeny kutató, pap, levéltáros hagyatékának gyűjteményes kötetét tartjuk a kezünkben. Sok más mellett, elévülhetetlen az, amit a magyar mitológiakutatás terén letett az asztalra. De ezen túlmenően nagyon széleskörű kutatások tömegét hagyta az utókorra.
Ez a kötet Kandra Kabos eme szerteágazó munkásságának állít emléket, egyszersmind összegyűjtve az itt-ott kallódó, de a Szerzőhöz köthető nagyobb és kisebb történelmi tárgyú munkákat.
Idézetek Kandra Kabos előszavából:
„Az ős hitrege-tan egy nemzet esze- és szívejárásának föliratos emlékköve, s egyszersmind jelleme- és lelkületének kidomborodása. Valamely ősnép sem rosszabb, sem jobb, mint nemzeti istenei, vagy megfordítva: istenei jóság tekintetében nem különbek nálánál.
Mythologiánk alapvető szent-írásául a finn „Kalevalá”-t fogadtam el, mint amely néphagyomány-töredékeinkkel egykorú, s e mellett tisztább is, vegyületlenebb is. Azt hiszem, hogy még egyszer mythologiát írva, Ipolyi sem tenne másként; avagy ha ezt tette volna, nem annyi sok kifogásolni valóra talált volna benne a kritika.
Hibának tartanám azonban, hogy csak az ugorságot ismerjük el nyelvrokonnak, s a törökség hatását figyelmen kívül hagyjuk. Vannak mythologiánkban is, mint a nyelvben nyomok, melyek török-tatár eredetre vezethetők vissza.
Sokaknál feltűnést fog kelteni, hogy munkámban sok az idézet; mások azt szeretnék, ha a népies elem még erősebben lenne benne képviselve. Munkám úttörő vállalkozás lévén, egyik résznek sem teheték eleget. Munkámban sok az idézet, de azt gondolám, hogy a keresett igazságot jobban megközelítem, ha íróinkat nem értelmezem, hanem magukat szólaltatom meg.
Az elégnél kevesebb a nép szava; de talán már el is késtünk arra, hogy a néphagyomány apró töredékéből állíthassuk össze az ős hitrege-tan egyes mozaikképcsoportját...”
Becsüljük meg amink van és amink megmaradt!
*
Ritka Magyar Őstörténeti Források
A magyar történelem kutatás nem tekint vissza nagy múltra, mindössze kétszáz esztendőre. A 18. század végén jelennek meg az első – jezsuita és latin nyelvű – munkák a magyarok történelméről, melyet szerencsére felvált néhány magyar munka is (Csétsényi S. Ignác vagy épp Dugonics Andrástól).
A 19. század elején legnagyobb hatású, de tárgyában szabadgondolkodású könyvtáros kutatója Horvát István volt, a magyar nagykönyvtár (Múzeumi könyvtár) első igazgatója.
A magyar történelem búvárlat igénye, szelleme a 19. században robbant be alaposabban a közéletbe és több tucat kiváló tudós született, elsősorban a dualizmus korában.
Csakhogy ezen kutatók egy teljesen szűz, új tudományosság alapjait kezdték lerakni és az őstörténet ennek csupán egy szelete volt. Éppen ezért a magyarság őstörténetére vonatkozóan a krónikás hagyományból építkezett mindenki, kivéve azt az újabb generációt, amely a külföldi források ismereteit kezdte nemzeti nyelvünkre átültetni.
Látnunk kell, hogy egy őstörténeti válogatás kötet összeállításánál rendkívül szűkös keretből dolgozhatunk.
*
A Kötetbe Felvett Művek:
• dr. Szombathy Ignác: Kútfőtöredékek magyarok történelme jász korszakához (Kr. e. 112 – Kr. u. 378.) (1875)
• dr. Cserép József: A magyarok őshazája és őstörténete (1933)
• Fejér György: A kunok eredete (1850)
• Fejér György: A kazárokról (1851)
• Barna Ferdinánd: Ősvallásunk főistenei (1881)
• Fischer Károly Antal: A magyar őstörténetírás hanyatlása (1904)
• Dankovszky Gergely: A magyar nemzet maradéki az ősi lakóhelyekben (1826)
• Ó-Gyallai Bese János: Tudósítások a Kaukasus mellékéről, mint a magyarok hajdani lakhelyéről (1-4. levél) (1829-30)
• Galgóczy János: A kaukázusi népek őstörténetéhez (1901)
• Horvát István: Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a nemzeti nyelv ügyében (1815)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.