A filozófia rejtélyei II. kötet

A történelmi és jelenkori világfelfogások áttekintése... Az I. kötet foglalkozik a ​filozófia fejlődésével a görög gondolkodóktól a XIX. század reakciós és szélsőséges világnézeteiig. Eme ​II. kötet​ a XIX. század elejéig tekinti át a filozófia fejlődését. Ezt a korszakot a természettudományok gyors fejlődése jellemezte, és ez rányomta bélyegét a világszemléletekre is. Számos olyan kérdést sikerült megoldani, amelyre korábban csak a tények birodalmán kívül vélték megtalálni a választ. Ezzel a művel az antropozófiai irodalom forráshivatkozásaiban számtalanszor találkozhatunk. Az Igazság és valósággal, valamint A szabadság filozófiájá-val együtt ez alkotja Steiner filozófiai „trilógiáját”, amely immár teljes egészében hozzáférhető a magyar olvasók számára is.

Az I. kötet foglalkozik a filozófia fejlődésével a görög gondolkodóktól a XIX. század reakciós és szélsőséges világnézeteiig.

Ez a II. kötet a XIX. század elejéig tekinti át a filozófia fejlődését.

Ezt a korszakot a természettudományok gyors fejlődése jellemezte, és ez rányomta bélyegét a világszemléletekre is. Számos olyan kérdést sikerült megoldani, amelyre korábban csak a tények birodalmán kívül vélték megtalálni a választ.

Rudolf Steiner (1861-1925) így ír könyvének keletkezéséről az Életutam című önéletrajzában:

„A könyv egész anyaga már régóta élt bennem. A világnézetekre vonatkozó szemléletem kiindulópontja Goethe világnézete volt. A goethei gondolkodásmód és a kantizmus közötti, általam hangsúlyozott ellentét, az új filozófiai irányok a XVIII. és XIX. század fordulóján Fichténél, Schellingnél, Hegelnél: mindez szerintem a világnézetek fejlődésének új korszakát jelentette… Így vált a XIX. század világnézeti törekvése azzá a kerek egésszé, amely szemléletemben élt, és amelynek a leírására örömmel ragadtam meg az alkalmat.

Amikor erre a könyvemre visszanézek, úgy látom, hogy életem menetét éppen ez fejezi ki szimptomatikusan. Nem ellentmondásokon keresztül jutottam előre, mint ahogyan sokan hiszik. Szívesen elismerném, ha így volna. De ez szellemi fejlődésemre vonatkozóan nem volna igaz. Úgy jutottam előre, hogy a meglévőkhöz mindig új területeket ismertem meg…

Ehhez jött, hogy sohasem éltem bele magam a szellemi világba misztikus-érzelmi úton, mindig kristálytiszta fogalmak révén akartam megismeréshez jutni. A fogalmak, az eszmék átélése az eszmék világából a szellemi valóságba vezetett.”

*
Az antropozófiai irodalom forráshivatkozásaiban számtalanszor találkozhatunk ezzel a művel. Az Igazság és valósággal, valamint A szabadság filozófiájá-val együtt ez alkotja Steiner filozófiai „trilógiáját”, ami immár teljes egészében hozzáférhető a magyar olvasók számára is.
*
Tartalom:

• BEVEZETŐ megjegyzések az 1914-es újrakiadáshoz;
• Harc a szellemért;
• Darwinizmus és világszemlélet;
• A világ mint illúzió;
• A kanti gondolkodásmód utóhangjai;
• A tudományos tényszerűség világszemléletei;
• Modern idealista világszemléletek;
• A modern ember és világszemlélete;
• Vázlatos kitekintés az antropozófiába;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.