Az ember rejtélyéről

Egy sor német és osztrák személyiség gondolkodásáról, látásáról és elmélkedéséről: amit kimondtak és amit nem... Rudolf Steiner (1861-1925) osztrák polihisztor, filozófus, író, a Waldorf-pedagógia atyja, egy új világnézeti irányzat, az antropozófia megalkotója. Ez a könyve a német idealizmussal foglalkozik, amelynek szellemi ereje szerinte 1916-ban még csíraállapotban volt. Az első világháború közepén megjelent eme írásában a német és osztrák szellemi élet olyan áramlataira akarta felhívni a figyelmet, amelyek az ellenségességgel körülvett Közép-Európa lényeges hozzájárulását jelentették a Nyugat közös kultúrájához. Ez a mű Steiner egyik igen gyakran idézett írása. A magyar kiadás megjelenésének emellett az ad különös jelentőséget, hogy az eredeti művet száz éve vehették kezükbe először az olvasók.

Rudolf Steiner (1861-1925) osztrák polihisztor, filozófus, író, a Waldorf-pedagógia atyja, egy új világnézeti irányzat, az antropozófia megalkotója.

Az antropozófia kifejezés a görög „antropos”, (ember), és a „sophia”, (bölcsesség) szavak összetételéből ered, jelentése: az „ember bölcsessége”. Egy megismerésen alapuló, tudományos módszerekkel felépített olyan sajátos világképet takar, amely egyesíti magában az ókori Kelet bölcsességét és a modern Nyugat tudományos gondolkodását...
*
Ez a könyv a német idealizmussal foglalkozik, amelynek szellemi ereje Rudolf Steiner szerint 1916-ban még csíraállapotban volt. A német idealizmus eszmei irányzatával már akkor ellentétes volt és maradt máig az a természettudományos gondolkodás, amely nem képes kellően értékelni a szellemieket. Nem egyes filozófusok világnézetét vizsgálja, hanem az ember rejtélyét vizsgálva próbálja megtalálni a német idealizmus hajtóerőit, és megmutatni, hogy a szellemi kultúrának ez a forrása még feltáratlan.

Az első világháború közepén megjelent ezen írásban Steiner a német és az osztrák szellemi élet olyan áramlataira akarta felhívni a figyelmet, amelyek az ellenségességgel körülvett Közép-Európa lényeges hozzájárulását jelentették a Nyugat közös kultúrájához.

Ez Steiner egyik igen gyakran idézett írása. A magyar kiadás megjelenésének emellett az ad különös jelentőséget, hogy az eredeti művet száz éve vehették kezükbe először az olvasók.

*
„Az Ember Rejtélyéről” című eme kiadványnak „az a szándéka, hogy megmutassa a fejlődésnek azokat a csíráit, amelyek Fichtétől Hamerlingig egy sor gondolkodó világnézetében megjelennek. Ezeknek a csíráknak a megjelenése azt az érzést kelti, hogy ezek a gondolkodók a szellemi átélés olyan forrásából merítettek, amelyből még sok minden áradhat, még nem apadt el... Ebben az útban olyasmi van, ami inkább ígéret, semmint beteljesülés. Mégis olyan ígéret ez, ami a benne rejlő erőnek köszönhetően magában hordozza a beteljesülés biztosítékát”.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.