Rudolf Steiner Bécsben
Wolfgang Zumdick
Működésének helyszínei
Könyv
ABG kiadó, 2020
ABG kiadó, 2020
98 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786155806087
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 290 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 290 Ft
Leírás
A filozófus működésének helyszínei követhetők nyomon. Nemcsak bécsi helyszíneken játszódik, hanem azokat a helységeket is bemutatja, ahova a család a vasutas apa áthelyezései nyomán költözött, és ahol Steinert esetenként már gyermekkorában meghatározó élmények érték. A nép alsóbb rétegeiből származó fiatalember ezreket vont a bűvkörébe, és elkezdte Európa filozófiai térképét évekig tartó fegyelmezett önképzéssel az egész földrészre kibővíteni. Az antropozófust és ezoterikust látták benne, de alig ismerték az embert, aki minden csillogása mellett már akkor a túlélésért küzdő Dunai Monarchiában élt, a filozófus, az értelmiségi és tudós, a kávéházi Rudolf Steinert.
Rudolf Steiner (1861-1925) osztrák polihisztor, filozófus, író, a Waldorf-pedagógia atyja, egy új világnézeti irányzat, az antropozófia megalkotója...*
Dr. Wolfgang Zumdick 1957-ben született, szerző, filozófus és független kurátor. A többek között Joseph Beuysról, Rudolf Steinerről és tevékenységéről megjelent könyvei mellett a Rudolf Steiner összkiadás társkiadójaként és kommentátoraként katalóguscikkeket, valamint nemzetközi művészeti intézmények részére tanulmányokat írt, és az Oxford Brooks University és más németországi és ausztráliai egyetemek előadója.
A nehéz olvasmányok sorát néha megszakíthatja egy-egy könnyedebb írás is, amely Rudolf Steiner emberi oldalát mutatja be, mint pl. amilyen a 2018-ban megjelent Koberwitz, 1924 is volt. Ez az útikalauz Rudolf Steiner gyermek- és ifjúkorának helyszíneit mutatja be, miközben arról is beszámol, hol és hogyan születtek azok a barátságok, amelyek szereplői Steiner későbbi írásaiból is ismerősek.
Ennek a kötetnek helyesebb lenne a „Rudolf Steiner Alsó-Ausztriában” cím, hiszen nemcsak bécsi helyszíneken játszódik, hanem azokat a helységeket is bemutatja, ahova a család a vasutas apa áthelyezései nyomán költözött, és ahol Steinert esetenként már gyermekkorában meghatározó élmények érték. A magyar olvasó számára azért is érdekes ez a könyv, mert ha szeretné személyesen megtapasztalni ezeknek a helyeknek a szellemét, akkor viszonylag könnyen megteheti, hiszen egyik sincs 90 km-nél messzebb a határtól.
Amikor Rudolf Steiner 1879 nyarán 18 évesen először érkezik Bécsbe, egy a sok közül, aki a Dunai Monarchia fővárosából indul a bizonytalan jövő felé. Egy névtelen, vidéki reáliskolai tanuló, aki a Bécsi Műszaki Főiskolán tanári képzettséget fog szerezni. Ismert, hogy mi lett belőle: az életünket egészen napjainkig sok területen tartósan megváltoztató szellemtudomány forradalmára. A biodinamikus mezőgazdaságtól a Waldorf pedagógián át a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló politikai vitáig. Alig van olyan terület, ahol a gondolkodása ne érne el a mai életünkig...
A nép alsóbb rétegeiből származó fiatalember, aki nélkülözi a bécsi polgárság ivadékainak szolid képzése mögötti nagyszabású hátteret, két évtizeddel később ezreket von bűvkörébe, és elkezdi Európa filozófiai térképét az egész földrészre kibővíteni. Ahogy látni fogjuk, ez olyan teljesítmény, amit csak évekig tartó fegyelmezett önképzéssel lehet elérni.
Egész életében örömmel emlékszik bécsi éveire, és ilyenkor mindig van egy jó szava a bécsi értelmiségi körökről, és végül „Életutam” című önéletrajzában késői emléket állít nekik. Méltányolja a bécsieknek ezt a majdhogynem erotikus szerelmét a szellem és ugyanakkor az önmarcangolás iránt, amely időnként teljesen excentrikus (akárcsak ma).
Bécs azonban életének a nyilvánosság előtt kevéssé ismert fejezetét is jelenti. Steinerben most is az antropozófust és ezoterikust látják, de alig ismerik az embert, aki a minden csillogása mellett már akkor a túlélésért küzdő Dunai Monarchiában él, a filozófus, az értelmiségi és tudós, a kávéházi Rudolf Steinert.
*
„Jó lenne, ha ez a könyv hozzájárulhatna ahhoz, hogy a bécsiek előtt jobban megjelenjen Rudolf Steiner – például az az »alsó-ausztriai paraszt«, akit Max Hayek fedezett fel benne egyszer, és a fin de siècle jellegzetes bécsi értelmiségije, aki Steiner – sok más arca mellett – mindig is volt...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.