A Szent Grál üzenete

BUNYEVÁCZ ZSUZSA újságíróként - a neves külföldi szerzők által felvetettek alapján - közös nyomozásra hívta az Olvasót. Elsősorban nem arra kereste a választ, hogy mi is az a Szent Grál, hanem annak eddig kevésbé kutatott, Kr. e. 1000 előtti és Jeruzsálemen kívüli vonatkozásaival foglalkozott... A hivatalos állásponttól merőben eltérő következtetésre jutott, például az utolsó vacsora kelyhével, a Torinói lepellel, a szabadkőművesség eredetével vagy a holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatban. A Szent Grál kifejezés hallatán sokan bizonyára egy ragyogó, szent kehely képét látják maguk előtt, amit talán Jézus használt az utolsó vacsorán, vagy a vérét fogták fel benne, amikor a keresztfán függött. Mások számára ez a legendás Bölcsek köve, lehet azonban, hogy ezek egyike, vagy talán mindegyike. De az is lehet, hogy valami egészen más... Az „eltitkolt magyar vonatkozások” iránt érdeklődő, és mindazon olvasóknak ajánlott, akik gondolatban részt kívánnak venni a szerző által invitált, az eltitkolt magyar vonatkozások iránti közös nyomozásban...

Bővebb, tagoltabb ismertetés:
Bunyevácz Zsuzsa újságíróként - a neves külföldi szerzők által felvetettek alapján - közös nyomozásra hívta az Olvasót.

Elsősorban nem arra kereste a választ, hogy mi is az a Szent Grál, hanem annak eddig kevésbé kutatott, Kr. e. 1000 előtti és Jeruzsálemen kívüli vonatkozásaival foglalkozott...

A hivatalos állásponttól merőben eltérő következtetésre jutott, például az utolsó vacsora kelyhével, a Torinói lepellel, a szabadkőművesség eredetével vagy a holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatban.

A Szent Grál kifejezés hallatán sokan bizonyára egy ragyogó, szent kehely képét látják maguk előtt, amit talán Jézus használt az utolsó vacsorán, vagy a vérét fogták fel benne, amikor a keresztfán függött.

Mások számára ez a legendás Bölcsek köve, vagy ez az a smaragd, amely Lucifer koronájából hullott ki és még folytathatnánk a felsorolást.

Lehet azonban, hogy a Szent Grál csak ezek egyike. Vagy talán mindegyike. De az is lehet, hogy valami egészen más...

• Lehet, hogy azért homályos a magyar őstörténet jelentős része, mert rossz nézőpontból tekintünk rá?
• Lehet, hogy már az is elegendő lenne a tisztánlátáshoz, ha a ragozó nyelvű népeket, illetve történetüket nem felejtenék ki a történelemkönyvekből?

Ha mondjuk Samut ugyanúgy ismernék, mint a Neander-völgyit: ez utóbbiról mindenki hallott, holott kihalt, és nem őse a mai embernek. A vértesszőlősiről szemérmesen hallgatunk, noha semmi se zárja ki azt, hogy az ősünk lehetett.

A Kárpát-medence őskora, Európa első műveltségei általában kimaradnak a tankönyvekből, amelyekben többnyire az őskor után egyből a sumirokat tárgyalják, elfelejtkezve a ragozó nyelvű népek pár ezer éves újkőkori kultúrköreikről.

Érdekes módon Noé egyik fiának leszármazottjáról, Ábrahámról mindenki hallott. Noé másik, Hám nevű gyermekének unokájáról, Nimródról, aki a világ első birodalmának a királya, alig páran, ráadásul a mitológia témakörébe sorolják.

Az iskolások tanulnak Noé egyik fiának leszármazottjáról, Ábrahámról, aki nem alapította meg a világ első birodalmát, nem épített templomot Isten dicsőségére, nem származnak tőle a karizmatikus királyok, és a zsidó nép tekinti az ősatyjának, de nem tanulnak Noé másik fiának utódjáról, Nimródról, aki a néphit és a krónikáink szerint a magyarok ősapja.

• Nem furcsa?

Érdekes módon, mindig azok a népek, műveltségek kapnak kisebb figyelmet, amelyekhez közünk lehet:

- a Római Birodalom térképét mindenki ismeri, a pártusokét valószínűleg csak páran.

- Az évszázadokig létező hatalmas hun birodalomról szinte lehetetlen egy térképet találni, Nagy Sándor kérészéletű világbirodalmát pedig állandóan emlegetik.

- A szkíták uralta hatalmas vidékeket a történelmi atlaszok általában nem tartják fontosnak bemutatni,

- ugyanígy elfelejtik megemlíteni a tankönyvek, hogy az emberiség egyik legkorábbi írásos emléke, a hétezer éves(!) tatárlakai korong Erdélyből került elő.

Általában minden nép a valósnál dicsőségesebb képet próbál festeni önmagáról, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy a dicső képet elhomályosítsuk. Úgy tűnik, még mindig Trefort Ágoston 1877-ben tett szavai vannak érvényben: a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.

1895-ben Acsády Ignác írta: „a tudós czím nálunk éppen nem a tudományos munka alapja. Azt is csak kegyelteknek szokták adományozni, akár tudnak valamit, akár nem”.

• Vajon változott-e valamit a helyzet az elmúlt több mint száz év óta?
• Vajon az újabb régészeti leletek, előkerült írásos emlékek vagy nyelvészeti megállapítások hatására átírták-e a történelemkönyveket?

A válasz nem: sem a XIX. században előbukkant mezopotámiai ékírásos leletek, sem a XX. századi genetikai stb. vizsgálatok eredményei, sem semmi más lelet, kutatási eredmény nem volt hatással a hivatalos történetírásunkra.

„Mintha nem akaródzna a magyarság történetének kiderítése” - írja könyvében a szerző.
(Forrás: HunHir.hu)

*
„A Szent Grál Üzenete” című eme kiadványt az „eltitkolt magyar vonatkozások” iránt érdeklődő, és mindazon olvasóinknak ajánljuk, akik gondolatban részt kívánnak venni a szerző által invitált, az eltitkolt magyar vonatkozások iránti közös nyomozásban.
*
A kötet folyatása:
Az Új Világrend tízparancsolata, avagy a Szent Grál elrablása?
*
A két kötet együtt:
A Szent Grál üzenete és a Szent Grál elrablása - a két kötet együtt.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.