Tétován, mégis diadalmasan

Komjáti Zoltán Igor könyve hiánypótló mű a magyar hadtörténetben, hiszen az 1664-es felső-magyarországi hadjáratot vizsgálja olyan részletességgel és társadalmi-gazdasági kontextusban, amely a korábbi szakirodalomból hiányzott. Míg a magyar történetírás eddig főként Zrínyi Miklós és Raimondo Montecuccoli délnyugat-magyarországi hadieseményeire koncentrált, Komjáti a Garam, a Nyitra, a Vág és a Duna közötti terület hadműveleteit, a magyar hadseregszervezést, a toborzást, a zsoldfizetést és élelemmel való ellátást, a hírszerzést, valamint a háborús helyzet társadalmi hatásait tárgyalja. A könyv tisztázza a korábbi tévedéseket, például a birodalmi sereg útvonalát, a zsarnócai csatában való magyar részvétel hiányát, és a keresztények augusztus 1-jei két győzelmét Szentgotthárdnál és Párkánynál. Külön fejezet szól Koháry I. István füleki főkapitány példamutató szerepéről, aki hősiesen vezette a felső-magyarországi magyar hadakat, és életét adta a hazáért a garamszentbenedeki csatában. Ez a könyv nemcsak a szakembereknek, hanem a történelem iránt érdeklődő nagyközönségnek is nélkülözhetetlen olvasmány, amely új perspektívából világítja meg az 1664-es hadjárat eseményeit és jelentőségét.

A magyar történetírás az 1664-es év hadieseményei feldolgozásánál szinte csak a Zrínyi Miklóshoz és Raimondo Montecuccoli tábornokhoz köthető délnyugat-magyarországi főhadiszíntér legfőbb és leglátványosabb eseményeire koncentrál, és kevés figyelmet szán az Alsó-Magyarország területén zajló „felső-magyarországi” hadjáratnak. A Garam, a Nyitra, a Vág és a Duna folyók közötti területen lezajlott hadműveletekről 1894 és 2017 között csupán 4–5, kisebb léptékű tudományos publikáció született meg, azok is főleg a kifejezetten hadtörténelmi eseményeket taglalták. A 2020-ban kiadott Magyarország hadtörténete II. is csak egy bekezdés erejéig foglalkozik a felső-magyarországi hadjárattal.

Komjáti Zoltán Igor könyve tehát hiánypótló, vagy akár egy régóta fennálló „adósságot” törlesztő tudományos alkotás, amelyben egyfajta „mélyfúrásos” módszer alkalmazásával kerül a vizsgálat tárgyává az 1664-es felső-magyarországi hadjárat több társadalmi és gazdasági aspektusa, valamint mindaz, ami a fentebb említett eddigi csekélyszámú publikációkból hiányzik: a hadjárat magyar hadseregszervezése, a toborzás módjai, a zsoldfizetés és az élelemmel ellátás, a hírszerzés megszervezése, valamint a háborús helyzet szülte társadalmi magatartásformák elemzése.
A könyvben sikerült tisztázni a korábbi szakirodalmak hiányosságait: az Alsó-Magyarországon működő birodalmi sereg útvonalát és látszólag bizonytalan ide-odavonulását, amely után a mű a címet is kapta; a május 16-i zsarnócai csatában magyar katonák nem vettek részt; Léva felmentése után Louis de Souches nem pihentette 10 napig a sereget, hanem azonnal Érsekújvár közelébe indította csapatait, és csak azután fordult Párkány irányába; valamint augusztus 1-jén a keresztények két győzelmet is arattak: nem csak Szentgotthárdnál, de Párkánynál is.
A könyv egyik fejezete bemutatja Koháry I. István (1616–1664) füleki főkapitány példamutató és értékadó szerepét a felső-magyarországi hadjáratban, aki a nádor helyett két alkalommal is vállalta a felső-magyarországi magyar hadak fővezérségét, hősiesen részt vett (Zsarnóca kivételével) minden jelentős harci eseményben, és életét adta a hazáért és a királyért a garamszentbenedeki csatában.

A könyvet nemcsak a szakembereknek, hanem a történelem iránt érdeklődő nagyközönség figyelmébe is ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.