Méhtolmács

„A Méhtolmács, azaz olyan tudósítás, amellyel a méhtartás módját, szaporítását, hasznát kívánja a közjónak előmozdítására a világ eleiben terjeszteni egy nemes magyar méhész.” Ez az 1788-ban kadásra előkészített mű a régi - akár évszázadokkal ezelőtti - magyar életet korabeli dokumentumokon keresztül bemutató sorozat 9. kötete, amely egy XVIII. századi méhészeti szakmunka kéziratát publikálja. A művet szójegyzék (régies és szakkifejezések magyarázata), illetve a szerkesztő eligazító utószava teszik még élvezetesebbé, és a mai kor embere számra közelivé. Olvashatunk a kötetben: a méhek házairól, kasairól, a méhek ellenségeiről, azok eltávoztatásáról, a méhek nyavalyáiról, azok orvosságairól, de úgyszintén a viaszról és a télire eltett lépesmézről is. Az 1788-as kézirat szövegét a kiadvány hanghű átírásban közli, az eredeti kiejtés reprodukálására törekedve, a mai helyesírás szabályai szerint, nyelvjárási jellegzetességek nélkül...

„A »Méhtolmács«, azaz olyan tudósítás, amellyel a méhtartásnak módját, szaporítását, hasznát kívánja a közjónak előmozdítására a világ eleiben terjeszteni egy nemes magyar méhész.”

Ez az 1788-ban kadásra előkészített mű a régi - akár évszázadokkal ezelőtti - magyar életet korabeli dokumentumokon keresztül bemutató sorozat 9. kötete, amely egy XVIII. századi méhészeti szakmunka kéziratát publikálja.

A művet szójegyzék (régies és szakkifejezések magyarázata), illetve a szerkesztő eligazító utószava teszik még élvezetesebbé, és a mai kor embere számra közelivé.

Olvashatunk a kötetben: a méhek házairól, kasairól, a méhek ellenségeiről, azok eltávoztatásáról, a méhek nyavalyáiról, azok orvosságairól, de úgyszintén a viaszról és a télire eltett lépesmézről is.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

Elöljáró beszéd;
Mutatótábla;
• 1. §. A méhek házairól, kasairól;
• 2. §. Micsoda állat légyen a méh;
• 3. §. A méhek ellenségeiről, annak eltávoztatásáról, jó rendtartásról;
• 4. §. Kirakásban és utána mire vigyázz, amíg eresztenek a méheid;
• 5. §. Megeresztésről, rajzásról;
• 6. §. Rajzás után való rendtartások;
• 7. §. A méhek nyavalyája: orvosságaim;
• 8. §. A magméhek választásárul, eltételérül;
• 9. §. A méhek megölésérül, a téli mézelésről;
• 10.§. A viaszról és télire eltett lépesmézről;

Az 1788-as kézirat szövegét a kiadvány hanghű átírásban közli, az eredeti kiejtés reprodukálására törekedve, a mai helyesírás szabályai szerint, nyelvjárási jellegzetességek nélkül.

*
A „Méhtolmács” című eme kiadványt Csenálossi Ravazdi András apátipusztai /ma Románia/ méhésznek a méhészkedéssel kapcsolatos saját, általa több mint 200 évvel ezelőtt helyesnek tartott, a hagyományt mértékkel megújító gyakorlata, a méhészet és a méz, de nem utolsó sorban a XVIII. század végének a nyelvezete, a tökéletességre és minden körülmény számbavételére törekvő hosszú, bonyolult körmondatok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.