Isten farkasai

A XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb fantasztikus és horror-szerzője kétségtelenül Algernon Blackwood. Jelentőségét mi sem szemléltetheti jobban, mint hogy a természet és a természetfeletti által átjárt és áthatott művei napjainkban, egy évszázad múltán is tökéletesen összetalálkozhatnak a közönség ízlésével...

Algernon Henry Blackwood (1869-1951) brit író és újságíró. Shooter Hillben (London délkeleti részén) született. Tanult egy berkershire-i főiskolán és a skóciai Edinburgh-ban. 21 évesen Amerikába küldték. Különböző szakmákban dolgozott: gazda Kanadában, majd szállodavezető, modell és csapos New Yorkban, valamint a New York Times újságírója. Harmincas éveiben visszatért Angliába, és összebarátkozott William Butler Yeats költővel és dramaturggal, és anélkül, hogy híve lett volna, tagja lett az okkult tudományok tanulmányozásával foglalkozó brit titkos társaságnak, az Arany Hajnalnak. Néhány történetében meg is jelenik.

Fantasztikus íróként kezdte pályafutását 1906-ban, egyértelműen a horrorra orientálódva. A HP Lovecraft által dicsért művei fontos inspirációs forrást jelentettek a gót mozgalom számára. John Silence nyomozót Blackwood hozta létre 1908-ban, és a természetfeletti Sherlock Holmes-nak hívták. Néhány mesét vizsgál, amelyek ügyesen keverik a fantáziát és a detektív cselszövéseket.
*
A huszadik század első felének egyik legkiemelkedőbb fantasztikus és horror-szerzője kétségtelenül Algernon Blackwood. Jelentőségét mi sem szemléltetheti jobban, mint hogy a természet és a természetfeletti által átjárt és áthatott művei napjainkban, egy évszázad múltán is tökéletesen összetalálkozhatnak a közönség ízlésével...
*
Tartalom:

• Kínai varázslat • Isten farkasai • Egyiptomi boszorkányság • Vallomás • Az ember, aki megtudta • Gyűlölet első látásra • Rohanó farkas • Utószó
*
Részlet a „Kínai varázslat” című elbeszélésből:

Dr. Owen Francis érezte, hogy hirtelen az öröm és a csodálat hullámai söpörnek végig rajta, amikor meglátta a szobába belépő nőt. Egy kecses, magas nő siklott el mellette. A tartása királynői volt, fekete szemeiben a boldogság csillogott, szája vonala egyenesen gyönyörű. A tekintetük egy pillanatra összefonódott, és a férfi úgy érezte, mintha a leány a szemével is megérintette volna. Tekintetét egész idő alatt szinte le sem vette erről a kecses, magas alakról, aki úgy vonzotta, mintha bűbáj alatt tartotta volna fogva...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.