A madarak hasznáról és káráról
Herman Ottó
Nemzeti Könyvtár 6
Könyv
Magyar Közlöny kiadó, 2012
Magyar Közlöny kiadó, 2012
302 oldal, Kemény kötésű fűzött FR4 méret
ISBN 9786155269059
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 500 Ft
Leírás
Nemzeti Könyvtár: - Magyar írók - Magyar hősök - Magyar tájak - Magyar mesék - Magyar ízek - Magyar ritkaságok - Magyar ünnepek.
„Olyan családi olvasmánytárt kínál, amelynek köteteit olvasni öröm, amelynek útirajzai nyomán képzeletben bejárhatjuk Magyarországot, amelyből megfőzhetjük legjobb ételeinket, e könyvek meséit felolvashatjuk gyermekeinknek, a rendkívüli személyiségeket figyelemmel kísérve kalandozhatunk a magyar múltban, átélhetjük történelmünk katartikus pillanatait, és újra gyönyörködhetünk a vitathatatlan magyar irodalmi remekművek szépségében és erejében.”
*
HERMAN OTTÓ (Breznóbánya /Felvidék/, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Korának egyik legnagyobb természettudósa, nevezték még az utolsó magyar polihisztornak is.
*
„Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a madarak hasznáról és káráról tiszta képet fessen, mert ezen fordul meg az, hogy a földmívelő kertészkedő, szóval a gazdálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánjék az ég madaraival.”
*
Ne puszta szóval, ne is jajgatással, hanem tettel védjük madarainkat!
(Herman Ottó, 1911.)
*
Részletek Szigethy Gábor 2012. október 3-án írt gondolataiból:
„Hasznos madarakról falusi nagyanyámtól hallottam először. Az ínséges ötvenes években a leghasznosabb madár számomra nagyanyám jóvoltából a liba volt. Maga nevelte, terelgette, etette, tömte néhány háziszárnyasát, s így karácsonykor libacombot vacsoráztunk és hatalmas libamáj került-terült az ünnepi asztalra.
A pesti aszfalt fölött galambok és verebek röpködtek, néha feketerigók, a Gellért-hegy bokros lankáin, itt-ott a parkokban városba tévedt énekes- madarak... A János vitézből ismertem a griffmadarat, tudtam, hogy Petőfi legkedvesebb madara a gólya, idős rokonunknak volt kalitkába zárt pintye, papagája... Mesekönyvemben olvastam Mátyás királyról, akinek a címerét és pajzsát gyönyörű madár, fekete holló díszítette, s talán hallottam valakitől a régi magyar mondást is: ritka, mint a fehér holló... Unokahúgomat kisgalambomnak szólította keresztanyám...
Sokan voltunk, sokan vagyunk városi gyerekek, felnőttek, akik nagyon keveset tudunk a madarakról. Az iskolában megtanultuk, hogy vannak hasznos és káros madarak, de az állatkertekben a nagyvadak kifutói, ketrecei előtt mindig többen állnak, bámészkodnak, mint a madarak röpdéinél...
A madarak szépek.
Herman Ottó - A madarak hasznáról és káráról százéves könyvet tart kezében az Olvasó, Herman Ottó alig egy évtized alatt négy kiadást megért népszerű művét, mindenki számára útbaigazító kézikönyvet: a hazánkban élő madarakról mindent, ami fontos, megtudhatunk e képeskönyvből. Órákig, napokig – de néhány pillanatig biztosan – minden ember gyönyörködik a madarakban, tollazatuk színpompájában, hangicsálásuk elbűvölő muzsikájában, irigyelt repülésük boldog suhanásában. („...a madarak boldogok; talán mert röpülni tudnak” – a Fővárosi Állatkertben töltött gyerekkorára emlékezve sóhajtott így a színész, Latinovits Zoltán.)
„A madarak hasznáról és káráról” – Herman Ottó a madarak énekében, röptében gyönyörködő, de a madarakról keveset, vagy semmit, csak tévhiteket tudó embereknek írta bölcsen egyszerű könyvét...
Volt idő, amikor senkinek sem jutott eszébe föltenni a kérdést: melyik madár hasznos, melyik káros. Az aranykor alapigazsága: „Ott, ahol az anyatermészet szűzen tiszta és érintetlen, ott nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van.”
Boldog aranykor! De már a 20. század első évtizedében, Herman Ottó könyvének születése idején sem volt hazánkban szinte sehol szűzen tiszta és érintetlen természet. Ma már talán a világon sincs sehol. Mert ahová még nem jutott el az építő-romboló, a természet egyensúlyát szétrobbantó emberi civilizáció, ott az általa létrehozott savas eső, káros széndioxid koncentráció, mindent veszélyeztető rádióaktivitás, vegyszergőzökkel felelőtlenül hatalmasra tágított ózonlyukon át Földre zúduló ultraibolya sugárzás bolygatja-rombolja földünk még itt-ott föllelhető ősi, érintetlen tájait.
Legyőzni a természetet nem tudta, nem tudja az ember, csak néha okosan, nagyon gyakran oktalanul, felelőtlenül, ostobán átalakítja. Ma már fehér holló hazánkban a káros fekete holló, kakukkszót az erdőt-mezőt járó emberek is egyre ritkábban hallanak, eget elsötétítő seregélyfelhőt ősszel még gyakorta láthatunk. Sok madarunk, például a daru (káros), az ökörszem (hasznos), az aranymálinkó (inkább hasznos) fogyatkozik, eltűnik. Hasznos is, káros is madaraink körülöttünk röpködnek: velünk, emberekkel együtt ők is alkalmazkodtak a mai világhoz, „civilizált” környezetünkhöz...
Herman Ottó segít eligazodni a hazai madarak csodálatosan sokszínű világában. Könyvének okos tanulmányozása ráébresztheti az Olvasót: érdemes őszintén szembenézni önmagunkkal, és megvizsgálni, vajon tetteink, életünk hasznos, káros, inkább hasznos, inkább káros...
A madarak világában sem mindig könnyű ezt eldönteni. „Csak hát a madarak boldogok – talán mert röpülni tudnak.”
*
A kötet TARTALMA:
ELÖLJÁRÓ BESZÉD.
A MAGYAR NÉP ÉS A MADÁR.
A MADÁR SZAVA ÉRTELMEZVE.
A HASZON ÉS A KÁR.
A MADÁR CSALÁDI ÉLETE.
A MADÁRVONULÁS.
VÉDJÉTEK A MADARAT!
ETESSÉTEK AZ ÉG MADARAIT.
HÁNYFÉLE MADARÁT SZÓLÍTJA NEVÉN
A MAGYAR NÉP?
A MADÁR MINT SZERSZÁM.
A MADÁR TERMETE ÉS RÉSZEI.
*
A MADARAK LEÍRÁSA:
1. A BARÁT-KESELYŰ.
2. A SZIRTI SAS.
3. A KÁNYA.
4. AZ ÖLYV.
5. A KARVALY.
6. A KABA.
7. A VÉRCSE.
8. A RÉTI HÉJA.
9. A GYÖNGYBAGOLY.
10. A KUVIK.
11. A RÉTI BAGOLY.
12. AZ ŐRGÉBICS.
13. A KIS ŐRGÉBICS.
14. A TÖVISSZÚRÓ GÉBICS.
15. A HOLLÓ.
16. A CSÓKA.
17. A SZARKA.
18. A MÁTYÁS SZAJKÓ.
19. AZ ARANYMÁLINKÓ.
20. A PIRIPIÓ.
21. A JÉGMADÁR.
22. A KAKUK.
23. A ZÖLD HARKÁLY.
24. A FAKOPÁNCS.
25. A NYAKTEKERCS.
26. A FAKÚSZÓ.
27. A CSUSZKA.
28. A BÚBOS BANKA.
29. A KERESZTORRÚ.
30. A SÜVÖLTŐ.
31. A MEGGYVÁGÓ.
32. A HÁZI VERÉB.
33. A PINTYŐKE.
34. A SÁRMÁNY.
35. A PIPISKE.
36. A PITYER.
37. A BARÁZDABILLEGETŐ.
38. A SZÉNCZINKE.
39. A BÚBOS CZINKE.
40. A FENYVES CZINKE.
41. A KIRÁLYKA.
42. A KÉK CZINKE.
43. AZ ŐSZAPÓ.
44. AZ ŐSZAPÓ FÉSZKE.
45. A SEREGÉLY.
46. A FEKETE RIGÓ.
47. AZ ÉNEKLŐ RIGÓ.
48. A HANTMADÁR.
49. A CSALÁNCSÚCS.
50. AZ ÖKÖRSZEM.
51. A FÜLEMÜLE.
52. A BARÁTKA.
53. A POSZÁTA.
54. A VÖRÖSBEGY.
55. A ROZSDAFARKÚ.
56. A NÁDI RIGÓ.
57. A NÁDI RIGÓ FÉSZKE.
58. A FÜZIKE.
59. A SZÜRKE LÉGYKAPÓ.
60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ.
61. A FÜSTI FECSKE.
62. A MOLNÁRFECSKE.
63. A KECSKEFEJŐ.
64. A GERLE.
65. A FÜRJ.
66. A TÚZOK.
67. A BÍBICZ.
68. A PÓLIMADÁR.
69. A CZANKÓ.
70. A GÓLYA.
71. A DARU.
72. A VÖRÖS GÉM.
73. A BÖLÖMBIKA.
74. A BAKCSÓ.
75. A VIZITYÚK.
76. A HALÁSZCSÉR.
77. A DANKASIRÁLY.
78. A VADLÚD.
79. A TŐKÉSRUCZA.
80. A NYÍLAS RUCZA.
81. A KANALAS RUCZA.
82. A BÚBOS VÖCSÖK.
83. A KÁRAKATNA.
ELMÉLKEDÉS.
PÉLDABESZÉD ÉS SZÓLÁSMÓD.
HÁNY MADARA VAN MAGYARORSZÁGNAK?
*
„A Nemzeti Könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig nemzeti önbecsülésünk erősítése. Mindezt a tartalomhoz illő nemes kivitelben, a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós antikva betűivel, a világhírű Munken gyár Premium Cream papírján.”
*
A Nemzeti Könyvtár sorozat 2013 márciusáig megjelent kiadványai:
A Régi Ház.
Benyovszky Móric életrajza.
Balaton és környékének részletes kalauza.
A csudaszarvas.
A vendéglátás művészete - Gasztronómiáról, Gundelekről.
A madarak hasznáról és káráról.
Október 23.
Utazás Faremidóba, Capillária, Utazás a koponyám körül.
Esterházy János élete és mártírhalála.
Reformkori útirajzok.
Székely népmesék.
A magyaros konyha.
Magyar Húsvét.
Jelky András kalandjai.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
„Olyan családi olvasmánytárt kínál, amelynek köteteit olvasni öröm, amelynek útirajzai nyomán képzeletben bejárhatjuk Magyarországot, amelyből megfőzhetjük legjobb ételeinket, e könyvek meséit felolvashatjuk gyermekeinknek, a rendkívüli személyiségeket figyelemmel kísérve kalandozhatunk a magyar múltban, átélhetjük történelmünk katartikus pillanatait, és újra gyönyörködhetünk a vitathatatlan magyar irodalmi remekművek szépségében és erejében.”
*
HERMAN OTTÓ (Breznóbánya /Felvidék/, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Korának egyik legnagyobb természettudósa, nevezték még az utolsó magyar polihisztornak is.
*
„Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a madarak hasznáról és káráról tiszta képet fessen, mert ezen fordul meg az, hogy a földmívelő kertészkedő, szóval a gazdálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánjék az ég madaraival.”
*
Ne puszta szóval, ne is jajgatással, hanem tettel védjük madarainkat!
(Herman Ottó, 1911.)
*
Részletek Szigethy Gábor 2012. október 3-án írt gondolataiból:
„Hasznos madarakról falusi nagyanyámtól hallottam először. Az ínséges ötvenes években a leghasznosabb madár számomra nagyanyám jóvoltából a liba volt. Maga nevelte, terelgette, etette, tömte néhány háziszárnyasát, s így karácsonykor libacombot vacsoráztunk és hatalmas libamáj került-terült az ünnepi asztalra.
A pesti aszfalt fölött galambok és verebek röpködtek, néha feketerigók, a Gellért-hegy bokros lankáin, itt-ott a parkokban városba tévedt énekes- madarak... A János vitézből ismertem a griffmadarat, tudtam, hogy Petőfi legkedvesebb madara a gólya, idős rokonunknak volt kalitkába zárt pintye, papagája... Mesekönyvemben olvastam Mátyás királyról, akinek a címerét és pajzsát gyönyörű madár, fekete holló díszítette, s talán hallottam valakitől a régi magyar mondást is: ritka, mint a fehér holló... Unokahúgomat kisgalambomnak szólította keresztanyám...
Sokan voltunk, sokan vagyunk városi gyerekek, felnőttek, akik nagyon keveset tudunk a madarakról. Az iskolában megtanultuk, hogy vannak hasznos és káros madarak, de az állatkertekben a nagyvadak kifutói, ketrecei előtt mindig többen állnak, bámészkodnak, mint a madarak röpdéinél...
A madarak szépek.
Herman Ottó - A madarak hasznáról és káráról százéves könyvet tart kezében az Olvasó, Herman Ottó alig egy évtized alatt négy kiadást megért népszerű művét, mindenki számára útbaigazító kézikönyvet: a hazánkban élő madarakról mindent, ami fontos, megtudhatunk e képeskönyvből. Órákig, napokig – de néhány pillanatig biztosan – minden ember gyönyörködik a madarakban, tollazatuk színpompájában, hangicsálásuk elbűvölő muzsikájában, irigyelt repülésük boldog suhanásában. („...a madarak boldogok; talán mert röpülni tudnak” – a Fővárosi Állatkertben töltött gyerekkorára emlékezve sóhajtott így a színész, Latinovits Zoltán.)
„A madarak hasznáról és káráról” – Herman Ottó a madarak énekében, röptében gyönyörködő, de a madarakról keveset, vagy semmit, csak tévhiteket tudó embereknek írta bölcsen egyszerű könyvét...
Volt idő, amikor senkinek sem jutott eszébe föltenni a kérdést: melyik madár hasznos, melyik káros. Az aranykor alapigazsága: „Ott, ahol az anyatermészet szűzen tiszta és érintetlen, ott nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van.”
Boldog aranykor! De már a 20. század első évtizedében, Herman Ottó könyvének születése idején sem volt hazánkban szinte sehol szűzen tiszta és érintetlen természet. Ma már talán a világon sincs sehol. Mert ahová még nem jutott el az építő-romboló, a természet egyensúlyát szétrobbantó emberi civilizáció, ott az általa létrehozott savas eső, káros széndioxid koncentráció, mindent veszélyeztető rádióaktivitás, vegyszergőzökkel felelőtlenül hatalmasra tágított ózonlyukon át Földre zúduló ultraibolya sugárzás bolygatja-rombolja földünk még itt-ott föllelhető ősi, érintetlen tájait.
Legyőzni a természetet nem tudta, nem tudja az ember, csak néha okosan, nagyon gyakran oktalanul, felelőtlenül, ostobán átalakítja. Ma már fehér holló hazánkban a káros fekete holló, kakukkszót az erdőt-mezőt járó emberek is egyre ritkábban hallanak, eget elsötétítő seregélyfelhőt ősszel még gyakorta láthatunk. Sok madarunk, például a daru (káros), az ökörszem (hasznos), az aranymálinkó (inkább hasznos) fogyatkozik, eltűnik. Hasznos is, káros is madaraink körülöttünk röpködnek: velünk, emberekkel együtt ők is alkalmazkodtak a mai világhoz, „civilizált” környezetünkhöz...
Herman Ottó segít eligazodni a hazai madarak csodálatosan sokszínű világában. Könyvének okos tanulmányozása ráébresztheti az Olvasót: érdemes őszintén szembenézni önmagunkkal, és megvizsgálni, vajon tetteink, életünk hasznos, káros, inkább hasznos, inkább káros...
A madarak világában sem mindig könnyű ezt eldönteni. „Csak hát a madarak boldogok – talán mert röpülni tudnak.”
*
A kötet TARTALMA:
ELÖLJÁRÓ BESZÉD.
A MAGYAR NÉP ÉS A MADÁR.
A MADÁR SZAVA ÉRTELMEZVE.
A HASZON ÉS A KÁR.
A MADÁR CSALÁDI ÉLETE.
A MADÁRVONULÁS.
VÉDJÉTEK A MADARAT!
ETESSÉTEK AZ ÉG MADARAIT.
HÁNYFÉLE MADARÁT SZÓLÍTJA NEVÉN
A MAGYAR NÉP?
A MADÁR MINT SZERSZÁM.
A MADÁR TERMETE ÉS RÉSZEI.
*
A MADARAK LEÍRÁSA:
1. A BARÁT-KESELYŰ.
2. A SZIRTI SAS.
3. A KÁNYA.
4. AZ ÖLYV.
5. A KARVALY.
6. A KABA.
7. A VÉRCSE.
8. A RÉTI HÉJA.
9. A GYÖNGYBAGOLY.
10. A KUVIK.
11. A RÉTI BAGOLY.
12. AZ ŐRGÉBICS.
13. A KIS ŐRGÉBICS.
14. A TÖVISSZÚRÓ GÉBICS.
15. A HOLLÓ.
16. A CSÓKA.
17. A SZARKA.
18. A MÁTYÁS SZAJKÓ.
19. AZ ARANYMÁLINKÓ.
20. A PIRIPIÓ.
21. A JÉGMADÁR.
22. A KAKUK.
23. A ZÖLD HARKÁLY.
24. A FAKOPÁNCS.
25. A NYAKTEKERCS.
26. A FAKÚSZÓ.
27. A CSUSZKA.
28. A BÚBOS BANKA.
29. A KERESZTORRÚ.
30. A SÜVÖLTŐ.
31. A MEGGYVÁGÓ.
32. A HÁZI VERÉB.
33. A PINTYŐKE.
34. A SÁRMÁNY.
35. A PIPISKE.
36. A PITYER.
37. A BARÁZDABILLEGETŐ.
38. A SZÉNCZINKE.
39. A BÚBOS CZINKE.
40. A FENYVES CZINKE.
41. A KIRÁLYKA.
42. A KÉK CZINKE.
43. AZ ŐSZAPÓ.
44. AZ ŐSZAPÓ FÉSZKE.
45. A SEREGÉLY.
46. A FEKETE RIGÓ.
47. AZ ÉNEKLŐ RIGÓ.
48. A HANTMADÁR.
49. A CSALÁNCSÚCS.
50. AZ ÖKÖRSZEM.
51. A FÜLEMÜLE.
52. A BARÁTKA.
53. A POSZÁTA.
54. A VÖRÖSBEGY.
55. A ROZSDAFARKÚ.
56. A NÁDI RIGÓ.
57. A NÁDI RIGÓ FÉSZKE.
58. A FÜZIKE.
59. A SZÜRKE LÉGYKAPÓ.
60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ.
61. A FÜSTI FECSKE.
62. A MOLNÁRFECSKE.
63. A KECSKEFEJŐ.
64. A GERLE.
65. A FÜRJ.
66. A TÚZOK.
67. A BÍBICZ.
68. A PÓLIMADÁR.
69. A CZANKÓ.
70. A GÓLYA.
71. A DARU.
72. A VÖRÖS GÉM.
73. A BÖLÖMBIKA.
74. A BAKCSÓ.
75. A VIZITYÚK.
76. A HALÁSZCSÉR.
77. A DANKASIRÁLY.
78. A VADLÚD.
79. A TŐKÉSRUCZA.
80. A NYÍLAS RUCZA.
81. A KANALAS RUCZA.
82. A BÚBOS VÖCSÖK.
83. A KÁRAKATNA.
ELMÉLKEDÉS.
PÉLDABESZÉD ÉS SZÓLÁSMÓD.
HÁNY MADARA VAN MAGYARORSZÁGNAK?
*
„A Nemzeti Könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig nemzeti önbecsülésünk erősítése. Mindezt a tartalomhoz illő nemes kivitelben, a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós antikva betűivel, a világhírű Munken gyár Premium Cream papírján.”
*
A Nemzeti Könyvtár sorozat 2013 márciusáig megjelent kiadványai:
A Régi Ház.
Benyovszky Móric életrajza.
Balaton és környékének részletes kalauza.
A csudaszarvas.
A vendéglátás művészete - Gasztronómiáról, Gundelekről.
A madarak hasznáról és káráról.
Október 23.
Utazás Faremidóba, Capillária, Utazás a koponyám körül.
Esterházy János élete és mártírhalála.
Reformkori útirajzok.
Székely népmesék.
A magyaros konyha.
Magyar Húsvét.
Jelky András kalandjai.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.