Balassa Ágnes Szakácskönyve

Ez a kötet egy 18. századi felső-magyarországi főrangú hölgy szakácskönyvét adja közre. A tulajdonos Balassa Ágnes, akinek a kilétét konkrétabban nehéz meghatározni. Valamivel többet tudunk a kézirat fordítójáról, Száblik Istvánról (1746-1816), aki filozófiát tanult, majd tanár volt, és aerodinamikai kutatásokkal is foglalkozott. A kéziratot, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára őriz, németből fordította Balassa Ágnes részére. A kötet úgy készült, hogy az elejére Száblik beírta a lefordított konyhai recepteket, a végére orvosló tanácsokat írt. A továbbiakban Balassa Ágnes bővítette a szakácskönyv-részt a saját receptjeivel, majd egy későbbi tulajdonos 1828-ban további tanácsokat jegyzett hozzá. Balassa Ágnes gyakorlatlan volt az írásban, de a receptjei gyakorló háziasszonyra vallanak. A kiadvány a kézirat szövegét hanghű átírásban közli, tehát amennyire ez elérhető, az eredeti kiejtést, az adott nyelvjárást reprodukálja a mai helyesírás szabályai szerint. Ez is önmagában egy külön csemege...

Ez a kötet egy 18. századi felső-magyarországi főrangú hölgy szakácskönyvét adja közre.

A tulajdonos Balassa Ágnes, akinek a kilétét konkrétabban nehéz meghatározni. Valamivel többet tudunk a kézirat fordítójáról, Száblik Istvántól (1746-1816), aki filozófiát tanult, majd tanár volt, és aerodinamikai kutatásokkal is foglalkozott. A kéziratot, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára őriz, a váci tartózkodása idején németből fordította Balassa Ágnes részére.

A kéziratkötet úgy készült, hogy az elejére Száblik beírta az általa lefordított konyhai recepteket. A végére pedig orvosló tanácsokat írt. A továbbiakban Balassa Ágnes bővítette a szakácskönyv-részt a saját receptjeivel, majd egy későbbi tulajdonos 1828-ban további tanácsokat jegyzett hozzá.

Balassa Ágnes gyakorlatlan volt az írásban, de a receptjei gyakorló háziasszonyra vallanak.

A szakácskönyv RECEPTJEINEK ÖSSZETÉTELE:

leves: 2 recept, hal, rák: 7 recept, húsétel: 6 recept, pástétomféle: 8, sütemény 74, egyéb édesség: 22, süteményekre való máz: 6 recept, ital: 5, befőzés 24, tartósítás 1, ecetkészítés: 2 recept.

A kötet a kézirat szövegét hanghű átírásban közli, tehát amennyire ez elérhető, az eredeti kiejtést, az adott nyelvjárást reprodukálja a mai helyesírás szabályai szerint. Ez is önmagában egy külön csemege. Ime:

„Egy begrébe 12 egész tojást tegyél, keverd fél óráig egy font nádmézzel, két lat szitált fahéjjal, egy lat szegfűvel, és két darabosra törött szerecsendióval. Tégy belő ismég apróra metélt citromhéjat, keverd 3 fertály óráig. Keverj belé ezután 12 lat lisztet, kend meg a formát és süsd egyenlő melegségben!”

*
A „Balassa Ágnes Szakácskönyve - Anno 1769” című eme kiadványt egy 18. századi felső-magyarországi főrangú hölgy receptjeit megismerni akaró, egyiket-másikat remélhetőleg ki is próbáló olvasóinknak ajánljuk, akik érzékelni akarják azt a folyamatot is, ahogyan a század második felében a korábbi, döntően reneszánsz eredetű konyhatechnika átalakul, számos új alapanyag, eljárás honosodik meg, amelyek később a részei, és meghatározó alkotó elemei lesznek a magyar szakácsművészetnek...

JÓ ÉTVÁGYAT!!
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.