Félreértett jogosultságok

Bizonytalan helyzetű alapjogok Magyarországon... A bizalom megléte szerepet játszott abban, hogy az intézmények egykor, a Harmadik Köztársaság hajnalán tekintéllyel működtek. Talán az is elmondható, hogy ebben szerepet játszottak azok a személyek is, akik a működés kezdetén az első alapjogvédelmi intézmények élén álltak. Ha ez a bizalom mára megingott, akkor ennek oka a később az intézmények élére kerülők munkájában is kereshető. Ugyanakkor a kötetben tárgyalt alapjogok példája azt mutatja, hogy már a kezdeti időkben is előfordult, hogy az Alkotmánybíróság egy alapjoghoz nem megfelelő értelmezést társított. Megtörtént az is, hogy maga az alkotmányozó nem vette figyelembe az ország sajátos helyzetét. A „Félreértett Jogosultságok” című eme kiadvány Magyarországon a bizonytalan helyzetű alapjogok iránt érdeklődőknek ajánlott.

Egy jogállamban a megfelelő és tekintéllyel rendelkező intézmények kialakítása az első feladat ahhoz, hogy mindenki számára lehetővé váljon a boldogulás, elérhetővé a jó élet.

Ennek az is része, hogy az egyének szükség esetén számíthassanak az alapjogvédő intézmények következetes fellépésére. Ezeknek az intézményeknek különböző szerepe lehet:

- részt vehetnek a jogvédelmi keretek kialakításában,
- az afelett való őrködésben, illetve
- az eseti jogvédelem nyújtásában is.

A bizalom megléte kétségkívül szerepet játszott abban, hogy az intézmények egykor, a Harmadik Köztársaság hajnalán tekintéllyel bírtak. Talán az is elmondható, hogy ebben szerepet játszottak azok a személyek is, akik a működés kezdetén az első alapjogvédelmi intézmények élén álltak. Ha ez a bizalom mára megingott, akkor ennek oka a később az intézmények élére kerülők munkájában is kereshető.

Ugyanakkor, a kötetben tárgyalt alapjogok példája azt mutatja, hogy már a kezdeti időkben is előfordult, hogy az Alkotmánybíróság egy alapjoghoz nem megfelelő értelmezést társított (egészséges környezethez való jog), illetve az is, hogy azt más alapjogokkal ellentétes értelmezéssel látta el (jogképesség).

Megtörtént az is, hogy maga az alkotmányozó nem vette figyelembe az ország sajátos helyzetét (nemzeti és etnikai kisebbségek jogai), amikor egy alapjogot átültetett a magyar jogrendszerbe. Jelenleg az emberi jogi aktivizmus részbeni hiánya is az okok között szerepel, amelyek az alapjogvédelmi hiányosságok kiküszöbölését és a védelem továbbfejlesztését hátráltatják.

*
A „Félreértett Jogosultságok” című eme kiadványt Magyarországon a bizonytalan helyzetű alapjogok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.