A magyar Hüperion I-II.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Az 1970-es évekig Hamvas Béla művei csupán kéziratos / gépelt formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak hozzáférhetők. A kilencvenes évek elején kezdődött el a teljes életmű rendezett és autorizált kiadása.

Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
*

Nyáron délután lefekszem a fa alá, és alszom. Amíg az álom felold, néhány perc telik el. Dohányom füstje békésen száll a lomb között, nesztelen mozgás, mint a felhők vonulása, melodikusan elolvad a levegőben, elolvadok én is az álomban. Édes és meleg pillanat. Érzem, hogy mindenem kívül van, kívül a fákban, az égen, a házamban, a kertben.

Nincs lelkem. Szabad vagyok, nincs akarat, cél. Átfúj rajtam a szél, átsüt a fény, átsugárzik a meleg és az erdőillat. Nincs bennem semmi ellenállás. Ilyenkor megértem, miért lehettem éppen én az, aki megtörte azt a kényszerűséget, ami a szellemet ezen a földön önmagával szembeállította.

Én vagyok az, aki megcsináltam a lehetetlent. Nem vesztem el a némaságban, mint ahogy eddig elveszett mindenki, aki a magasság fia, Hüperion volt. A tiszta és nyílt szó csak az embercsonkok és a szenny számára volt itt nyitva, és mihelyt valaki komolyan meg akart szólalni, a hangot elfojtották.

Az én erőm volt az egyetlen, amely ezzel a feladattal elbírt. Megszólaltam, és amit mondtam, hüperioni volt. Olyan nyelven beszéltem ott, mint azelőtt senki és soha. Egyedül voltam. Helyemben mindenki összetört volna, mint ahogy összetörtek a Bessenyeik. Egyedül lenni, és nem dadogni, és nem a Nagy Árnyékban ülni.

Hüperion a magányos Isten, aki önmagának teremt világot, mivel itt senkinek a magasság és az isteni nem kell. Én váltam teljesen függetlenné attól, ami környezet. S amíg azok elvesztek a szánalmas nyögésben, mert szavuk még önmaguk előtt is kétséges maradt, én tudtam beszélni.

Az én kezem először teremtett itt olyan világot, amelyben nem szégyen élni. Mindenkinek, akinek megvolt a szándéka hozzá, nem volt meg az ereje. Nem volt egészen Hüperion – még Bessenyei sem, aki hozzá a legközelebb állott, és ezért a legtávolabbra esett. Minél királyibb volt itt valaki, annál kevésbé jutott a szellem teremtő anyagához, és minél jobban lesüllyedt, a nyilvánosság előtte annál jobban kinyílt.

Én adtam vissza a szót a királyoknak. De nem áltatom magam. Nem lesz ebből semmi, mint ahogy nem is volt soha. Azok a szavak, amelyekkel a nagy életet megteremtettem, sohasem jutottak el az emberek szívéhez. Itt vannak az állványon a szobámban. Egyedül én csináltam őket, egyedül én tudom, hogy mi az, amit csináltam, és a mű egyedül az én életem szépíti meg. Senkinek sem kellettek. Elalvás előtt mosolygok a fa lombjai alatt, ha arra gondolok, hogy azt hiszed, bánt.

- Milyen kevéssé ismered az isteneket! Amit alkottak, olyan szép, hogy a mű nem veszít vele, csak az, aki nem látja. Sápadtabb lesz az ég, ha nem nézik?

- Mit gondolsz, mi lett volna belőlem, ha beálltam volna közéjük tajtékzani minden magas ellen?

- El tudsz képzelni engem mint önmagam ügynökét?

Ha valaki nem fogadott el, az el nem fogadó helyett szégyelltem magam, bántott, hogy olyan mélyen megalázta magát. És még csak nem is tudott róla. Elutasított, és nem vette észre, hogy lehetetlenné vált önmaga előtt.

- Ki fog engem igazolni?

Senki. Az egyedüliek, akik megtehetnék, a hozzám hasonlók. De az istenek nem igazolnak senkit és semmit, legkevésbé önmagukat. Ha félnék attól, hogy valaki belenyúl a műbe, megtiltanám. Senkinek sincs joga ezt magáénak tartani. De nem félek. Nem lesz több Hüperion.
*
A két kötet az alábbi TARTALOM szerinti magyar vonatkozású esszéket tartalmazza:

1. könyv:
- A MAGYAR HÜPERION: (Első rész, Második rész;)

- AZ ŐSÖK ÚTJA ÉS AZ ISTENEK ÚTJA (1943?): (Kényelmetlen közkérdések; Ágis tragédiája; Politika helyett misztika);

- MAGYAR VONATKOZÁSÚ ESSZÉK: (Szellemi törekvések a magyar irodalomban (1935); Híg magyar, jött magyar, mély magyar (1939); Prohászka Lajos könyvéről - A magyar sorstudomány megalapítása; Egy költő apológiája (1946);

2. könyv:
- AZ ÖT GÉNIUSZ (1948);
- BAKONY (1936);
- A BOR FILOZÓFIÁJA (1948): (Három; Szájvilág; Hieratikus maszkok; Egy pohár bor: az ateizmus halálugrása; Eszkatológiai kitérés; Az olajok; Utóhang a metafizikához /Apológia/; Bor és idill; Szőlő, bor, drágakő, asszony; Borkatalógus /Vázlat/; Szájharmóniák; Mikor igyak, mikor ne? Hogyan igyak? Hol igyak? Res fortissima /pietistáknak és puritánoknak/; Vita illuminativa /Az utolsó ima/.

*
„A MAGYAR HÜPERION I-II.” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik elolvasva ezt a könyvet mélyebb kontextusban is azonosítják Hüperión, azaz ragyogó Isten, szó szerint magasan járó (vagyis az égen) címadó jellegét és szerepét, valamint érdeklődést mutatnak a kötet olyan írásai iránt, mint „ Az ősök útja és az istenek útja” – Magyar vonatkozású esszék – ”Az öt géniusz” – „Bakony” – „A bor filozófiája”.
*
Ajánlott még:

Hagyomány.
Arkhai.
Zen buddhizmus MP3 CD.
Levelek.
A Kőhegyen DVD - Hamvas Béla szellemében.
A bor filozófiája (hangoskönyv).
Naplók I-II,23-24.
A babérligetkönyv, Hexakümion
Bäume.
A magyar Hüperion I-II.
A láthatatlan történet - Sziget.
Tabula smaragdina - Mágia szutra.
Scientia sacra I-III.
A bor filozófiája.
Szilveszter - Bizonyos tekintetben - Ugyanis,
Silentium - Titkos jegyzőkönyv - Unicornis
Patmosz I-II.
Az ősök nagy csarnoka III.
Az ősök nagy csarnoka I-II.
Karnevál I-III.
Anthologia Humana. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.