Mesék amik teremnek

Tömörkény István (Cegléd, 1866. – Szeged, 1917.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató füveskönyve önállóan is megálló idézetek olyan gyűjteménye, amelyekből rendhagyó összeállítás született. Örömére szolgál mindazoknak, akik már ismerik TÖMÖRKÉNY írásait, és csalétek azoknak, akik még nem. Az író szándékának megfelelően azoknak készült, akik még éhesek az emberséges szavakra és a tiszta beszédre. A csokorba gyűjtött aforizmák, a hosszabb rövidebb gondolatok arról is mesélnek, hogy milyen volt a világ száz évvel ezelőtt, hogy milyen volt az a Magyarország, ahol még mesék teremtek... „Szép kék ég van odafönt. Az ilyesmit nézni mindig akkor jut az ember eszébe, amikor már nem ér rá”... Tömörkény István művei iránt érdeklődő irodalomkedvelő olvasóinknak ajánlott, akik szeretik a füveskönyv szerkesztési stílusát, a szép idézeteket és a tanulságos, bölcs gondolatokat...

Tömörkény István (Cegléd, 1866. – Szeged, 1917.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató... A Herbárium Könyvek első kötete önállóan is megálló idézetek olyan gyűjteménye, amelyekből vadonatúj, rendhagyó összeállítás született. Örömére szolgál mindazoknak, akik már ismerik TÖMÖRKÉNY ISTVÁN írásait, és csalétek mindazoknak, akik még nem.

Az író szándékának megfelelően azok számára készült, akik még éhesek az emberséges szavakra és a tiszta beszédre.

„A gondolat félénk madár, akkor röpdös az emberre, amikor akar, és leginkább csak az egyszerűséget, a csöndet és az elnémulást kedveli”.

A Tömörkény István füveskönyv azokhoz szól:

• akik szeretik az abált szalonnát, de nem tudják, hogyan készül.
• Akik azt is tudni szeretnék, hogyan óvhatják meg az éjszaka járó-kelő angyalok csizmátlan, meztelen talpát.
• Mindenkinek, aki sejti, hogy a lustálkodásban gyönyörűség van, és hisz benne, hogy a jó könyv megnyugvást ad és belőle erő meríthető.

A csokorba gyűjtött aforizmák, a hosszabb rövidebb gondolatok arról is mesélnek, hogy milyen volt a világ száz évvel ezelőtt, hogy milyen volt az a Magyarország, ahol még mesék teremtek...

„Szép kék ég van odafönt. Az ilyesmit nézni mindig akkor jut az ember eszébe, amikor már nem ér rá”.

Szabó Mariann grafikus illusztrációival.
*
Tömörkény István ausztriai eredetű sváb családban született. Születésekor apja a ceglédi indóház vendéglőjét bérelte. Tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd három évig a makói református gimnáziumban tanult (1877-1880)... A Szegedi Híradóhoz szegődött újságírónak. Ekkor változtatta vezetéknevét Tömörkényre. Bár az újságírás nem nyújtott biztos polgári megélhetést, Tömörkény írói tehetségének kibontakoztatására alkalmas volt.

Két évet katonaként a bosnyák-török határon szolgált (1888-1889), bizonyára itt tanult meg szerbül. Egy évet pedig Bécsben szolgált (1890-1891), a családból hozott német nyelvismerete mellett Bécsben megtanulta a német irodalmi nyelvet is. Közkatonaként kezdte és őrmesterként szerelt le. Katonatársainak, a Szeged-vidéki paraszt fiataloknak a megismerése átalakította addigi társadalmi tapasztalatait, és jelentős hatással volt a szemléletmódjára...

*
A „MESÉK AMIK TEREMNEK” című eme kiadványt Tömörkény István művei iránt érdeklődő irodalomkedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretik a füveskönyv szerkesztési stílusát, a szép idézeteket és a tanulságos, bölcs gondolatokat...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.