A korszerű nemzeti eszme

A XX. századra vonatkozóan a magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozatnak ez a kötete két írást tartalmaz: Első a XX. század első felének nemzetfogalmait ismerteti, második rész a magyarországi nemzetiségtörténet rövid összefoglalását adja, a honfoglalástól Trianonig, különös tekintettel a XIX. század nemzetiségi mozgalmaira. 1. A KORSZERŰ NEMZETI ESZME: A nemzeti gondolat előtérbe jutása; Felfogások a nemzet és a nacionalizmus fogalmáról; A nacionalizmus szerepe napjainkban; Törekvések a nacionalizmus tartalmának megváltoztatására; A korszerű magyar nacionalizmus... 2. A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON: A nemzetiségek beköltözése - A monarchia kialakulása; A nemzeti öntudatosodás kezdetei; Az első megpróbáltatás évtizedei; A dualizmus csődje; Az összeomlás; Az új államok csődje... Az először 1933-ban és 1934-ben kiadott mű témái iránt érdeklődőknek nyújt hasznos ismereteket...

A XX. századra vonatkozóan a magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozatnak ez a kötete két írást tartalmaz:

• Első a XX. század első felének nemzetfogalmait ismerteti,

• míg a második rész a magyarországi nemzetiségtörténet rövid összefoglalását adja, a honfoglalástól Trianonig, különös tekintettel a XIX. század nemzetiségi mozgalmaira.
*
Ennek megfelelően a kötet TARTALMA:

A KORSZERŰ NEMZETI ESZME:
- A nemzeti gondolat előtérbe jutása;
- Felfogások a nemzet és a nacionalizmus fogalmáról;
- A nacionalizmus szerepe napjainkban;
- Törekvések a nacionalizmus tartalmának megváltoztatására;
- A korszerű magyar nacionalizmus;
JEGYZETEK

A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON:
- A nemzetiségek beköltözése - A monarchia kialakulása;
- A nemzeti öntudatosodás kezdetei;
- Az első megpróbáltatás évtizedei;
- A dualizmus csődje;
- Az összeomlás;
- Az új államok csődje;
UTÓSZÓ: Irodalom, A kiadó utószava;
*
ASZTALOS MIKLÓS szerző (Budapest, 1899. július 28. – Körösladány, 1986. február 23.) író, történész.

Jogi és bölcseleti tanulmányait a kolozsvári, budapesti és a pécsi egyetemeken végezte. Bölcsészdoktorátust 1922-ben szerzett Pécsett. 1930-tól az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekkel foglalkozó szakértője lett, amellett a Könyvtári Szemle című lap egyik szerkesztője is volt. 1925-ben egyik alapítója, egyben elnöke lett a Bartha Miklós Társaságnak, Szász Bélával közösen szerkesztette és jelentette meg a társaság évkönyvét. Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is. Az 1940-es évek első felében több más önálló filmforgatókönyvet is írt.

A második világháború után az állásából elmozdították, mivel osztályellenséggé nyilvánították, publikálni haláláig nem engedték. 1951-ben kitelepítették Kőrösladányba, ahol később haláláig a Művelődési Házban dolgozott. Hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

*
„A Korszerű Nemzeti Eszme” című eme kiadványt, amelynek eredeti kiadása 1933-ban és 1934-ben volt, a fenti tartalom szerinti két írásának témái iránt érdeklődő, történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.