Tisztítótűz tetején álltunk

A dokumentumfilm Tóth Ilonáról, az 1956-os forradalmat követő koncepciós perek első halálos áldozatáról szól. Történész szakértők, Dr. M. Kiss Sándor és Kiss Réka évekig tartó munkával derítették ki, miért is kellett meghalnia a 24 éves lánynak, aki orvosként vett részt a forradalomban. Nyugodt magabiztossággal rajzolódik ki benne a fiatalon kivégzett Tóth Ilona portréja. Számos megszólaltatott kortárs és szakértő: Iván László pszichiáterprofesszor, a medika egykori csoporttársa, Jobbágyi Gábor jogász, Kahler Frigyes megyei büntetőjogi kollégiumvezető bíró mellett Kiss Réka és M. Kiss Sándor történészek hatéves, meglehetősen széles körű feltárásának eredményei minden eddiginél alaposabban bizonyítják, hogy a per, amelyben a medikát halálra ítélték, valóban koncepciós volt, s hogy a gyilkosságot Tóth Ilona a vádiratban szereplő emberen azon a módon, abban az időben nem követhette el...

Október 23-án úgy belpolitikailag és külpolitikailag egyaránt tisztítótűz tetején álltunk. Úgy értékeltük a 14 pontot, mint a fejlődés betetőzését. Úgy véltük, az emberek kezdenek újra magyarrá válni. Fegyveres harcokban nem vettem részt, egyetemi kollégáim harcoltak. A forradalom szép oldalát láttam, vidékre jártam élelemért, hősöket láttam...
(Tóth Ilona)

A dokumentumfilm Tóth Ilonáról, az 1956-os forradalmat követő koncepciós perek első halálos áldozatáról szól. Történész szakértők, Dr. M. Kiss Sándor és Kiss Réka évekig tartó munkával derítették ki, miért is kellett meghalnia a 24 éves lánynak, aki orvosként vett részt a forradalomban.

A moziba került, négyrészes, maratoni, „Népek Krisztusa, Magyarország 1956” ötödik fejezetében a feldolgozott levéltári anyagok adta nyugodt magabiztossággal rajzolódik ki a fiatalon kivégzett Tóth Ilona portréja.

A film, túl azon, hogy a téma minden eddigi megjelenítése mellett is hiánypótló, a legfrissebb és mindeddig legalaposabb kutatások eredményén nyugszik. Számos megszólaltatott kortárs és szakértő: Iván László pszichiáterprofesszor, a medika egykori csoporttársa, Jobbágyi Gábor jogász, Kahler Frigyes megyei büntetőjogi kollégiumvezető bíró mellett Kiss Réka és M. Kiss Sándor történészek hatéves, meglehetősen széles körű feltárásának eredményei minden eddiginél alaposabban bizonyítják, hogy a per, amelyben a medikát halálra ítélték, valóban koncepciós volt, s hogy a gyilkosságot Tóth Ilona a vádiratban szereplő emberen azon a módon, abban az időben nem követhette el.

Jelenczki István nem kis feladatra vállalkozott, tekintve, hogy a történészpáros korábban megjelent könyve szövevényes, sokszorosan összetett cselekménysort igyekszik tisztázni, s a kitartó munka ellenére még mindig csak azt állapíthatja meg, mi az, ami biztosan nem történt meg. A rendezőtől megszokott módon a szigorú történeti megközelítés mellett ebben a filmben is jelentős szerep jut az érzelmeknek, a személyes sors megjelenítésének, sajátos látásmódjának.

Tóth Ilona vallomásai és a védőügyvéd, Kardos János saját feljegyzései alapján kissé bepillanthatunk a megrendezett per kulisszái mögé, s nem egy megdöbbentő információval gazdagodva alkothatunk új képet a gyakorló medikáról.

A kezdetben röplapkészítés és terjesztés miatt letartóztatott medika perében a vád fokozatosan hidegvérrel elkövetett, brutális gyilkossággá formálódik át, a vallomások kapkodó, szinte eszeveszett beismeréssé válnak. A kontraszt Tóth Ilona minden gyanút magára terelni igyekvő magatartása és az ellene és vádlott társai ellen felhozott bizonyítékok szinte teljes hiánya között ebből a távlatból jól látható, ahogy az is, hogy milyen könnyedén hagyták figyelmen kívül a per forgatókönyvírói az ügyben beidézhető tanúk sokaságát.

Nem volt könnyű dolga a rendezőnek a történet képi megjelenítését illetően sem, hiszen a tárgyalásról fennmaradt másfél perces felvételen kívül mindössze néhány fotóval gazdálkodhatott.

Javára kell írni ugyanakkor, hogy a rendszer, Kádár alakja, a koncepciós per ördögi gépezete nem kap nagyobb szerepet a kép érzelmi árnyalásában, mint amennyire a tényszerűséghez ez elengedhetetlen.

Ehelyett Jelenczki inkább a pozitív érvelésnek enged teret, leginkább Kardos János személyes feljegyzései által, amelyekben a védőügyvéd, aki egyébként a gyilkosság elkövetését sem zárja ki, tiszta, karakán lényként számol be Tóth Ilonáról.

A film, amelyet a nagyközönség is megtekinthetett az Uránia moziban, új, pontosabb képet ad történelmünk e sokat vitatott alakjáról. Nem hangos vádaskodással, csak A megváltoztathatatlan dolgok csendes szemrehányásával.
*
(Tisztítótűz tetején álltunk - magyar dokumentumfilm, 97 perc.)

A sorozat első négy része DVD-n:
Népek Krisztusa, Magyarország 1956.
*
Tóth Ilonka tragédiáját feldolgozó és bemutató kötetek:
Ártatlan vagyok, Néma talp, A csalogány elszállt.
*
Ajánljuk még:

Papp Lajos Jelenczki István: Ima Magyarországért című könyvét.

Háború a nemzet ellen I-IV.
Hagyaték - emlékezés József Attilára (filmvers)
Megbocsáthatatlanul szeretem a földet.
Úton a halállal I-II.
Ima Magyarországért DVD.
Holt próféta a hegyen - Jelenczki István filmverse.
Égi élő igazság.
Tisztítótűz tetején álltunk.
Eszmélet után I-IV.
Népek Krisztusa, Magyarország 1956.
József Attila - És ámulok, hogy elmúlok.
Por és Istenpor vagyunk
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.