Eszmélet után I-IV.

Elégia József Attila életéről... Ez a mű irodalomtörténeti dokumentumfilm és azon kívül vádirat. Nem irodalomtörténet, hanem József Attila életének tényeit és verseit, valamint ezt értelmező értelmiségiek nyilatkozatait felvonultató „játékfilm”. Földiák András ajánlja a két kazettányi anyag közművelődési, oktatási használatát. Messzire vezethetnek a film tanulságai, tehát alkalmas viták, beszélgetések alapjául, de nézhető csak irodalomtörténetként is, hallgathatóak külön a költemények és a dokumentumok is. A vereseket Latinovits Zoltán és Simon Péter adja elő. Női hang: Tóth Zsóka kolleganő, férfi hang: Solténszky Tibor.

Ez áll a videó-kazetta dobozán. Nem film-elégia, nem dokumentumfilm, hanem elégia.

Ez a költői műfaj, - mint az irodalomórák emlékeiből tudjuk, - ellentétben a dallal vagy az ódával, nem friss élményekből táplálkozik, hanem a visszaemlékezés során feltámadó érzelmeket szólaltatja meg, általában melankolikus hangulatban.

József Attilára nem jellemző a csendes, szomorkodó elmélkedés a múlt visszfényein.

Az elégia elnevezés azonban nem emiatt nem igazán szerencsés. Hanem azért, mert ez a mű nem elégia. Nem feladatom, hogy meghatározzam a műfaját, sőt azt sem, hogy szükséges-e még egyáltalán ilyesmi, hiszen fölborult már régen minden forma, minden formarendszer. Az sem célom, hogy az elégia szóhasználat miatt bíráljam, vagy az „Eszmélet után” címadás miatt elismeréssel dicsérjem a filmet.

Csak bemutatni szeretném, hogy mi ez a portéka, amit megtekintésre ajánlok, sőt, amit kiválóan alkalmasnak tartok arra, hogy a létünkről való eszmélkedés alapjává váljon.

Nos, ha emiatt mégis meg kell neveznem, hogy mi ez, amiről szó van, akkor azt mondom, hogy ez a mű irodalomtörténeti dokumentumfilm és azon kívül vádirat.

Vitatkozzanak az irodalomtörténészek arról, hogy ez a kettő összefér-e egymással, vagy sem, legfeljebb majd akad, aki arra jut, hogy ez - éppen e kettőssége miatt, nem irodalomtörténet, hanem József Attila életének tényeit és verseit, valamint ezt értelmező értelmiségiek nyilatkozatait felvonultató „játékfilm”.

(...)

Ajánlom a két kazettányi anyag közművelődési, oktatási használatát. Mint láttuk messzire vezethetnek a film tanulságai, tehát alkalmas viták, beszélgetések alapjául, de nézhető csak irodalomtörténetként is, hallgathatóak külön a költemények és a dokumentumok is.

A vereseket Latinovits Zoltán és Simon Péter mondja. Női hang: Tóth Zsóka (kolleganőnk), férfi hang: Solténszky Tibor.
(Földiák András)
*
Ajánljuk még:

Papp Lajos - Jelenczki István: Ima Magyarországért - könyv
Népek Krisztusa, Magyarország 1956 - DVD
Tisztítótűz tetején álltunk - DVD
Háború a nemzet ellen I-IV.
Hagyaték - emlékezés József Attilára (filmvers)
Megbocsáthatatlanul szeretem a földet
Úton a halállal I-II
Ima Magyarországért DVD
Holt próféta a hegyen - Jelenczki István filmverse
Égi élő igazság
Tisztítótűz tetején álltunk
Eszmélet után I-IV
Népek Krisztusa, Magyarország 1956
József Attila - És ámulok, hogy elmúlok
Por és Istenpor vagyunk
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.