Krónika az magyaroknak dolgairól - ANTIKVÁR

Irodalomtörténészeink a XVI. század legeredetibb és legnagyobb prózai elbeszélő tehetségének tartják Heltai Gáspárt, akinek stílusművészete, mesélő hajlama, fogékonysága a képek, hasonlatok, népies szólások, közmondások iránt csodálatra méltó és a maga korában egyedülálló. A Chronica Heltainak legnagyobb, legérettebb, leggondosabban csiszolt, több éven át fontolgatott, dédelgetett munkája, amelyet szinte halála napján adott sajtó alá (kinyomatását már meg sem érte). A Chronica először Kolozsvárott jelent meg a halála után, 1575-ben, „végezé” Heltai Gáspárné. Legközelebb Győrben hozta ki Streibig József nyomdája 1789-ben. 1854-ben Toldy Ferenc vette föl az Újabb Nemzeti Könyvtárba. Aztán 1943-ban Varjas Béla a Magyar Századok sorozatában közölte. Végül az első kiadás fotómásolata a Bibliotheca Hungarica Antiqua 8. köteteként ugyancsak Varjas Béla gondozásában vált hozzáférhetővé 1973-ban. Kisebb részleteit számtalan összeállítás, antológia idézi...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
Heltai Gáspár (Nagydisznód? /Szeben megye/, 1510.? – Kolozsvár, 1574.?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője. Erdélyi szász polgárcsaládban született. Több jel is arra utal, hogy fiatal korában katolikus papként működött, valószínűleg Brodarics Istvánnal is jó kapcsolatokat ápolt. De 1543-ban már az evangélikus wittenbergi egyetem hallgatói között találjuk, tehát ekkorra már áttérhetett a lutheránus hitre. A következő évben tért vissza Magyarországra. Kolozsvárott telepedett le, ahol egészen a haláláig szász lelkészként dolgozott.

Német anyanyelvű volt, magyarul csak 1536-ban tanult meg, de ennek ellenére minden munkáját magyar nyelven publikálta. 1550-ben Hoffgreff Györggyel közösen nyomdát alapított Kolozsváron...
*
Részlet a kötetből:

Irodalomtörténészeink a XVI. század legeredetibb és legnagyobb prózai elbeszélő tehetségének tartják Heltai Gáspárt, akinek stílusművészete, mesélő hajlama, fogékonysága a képek, hasonlatok, népies szólások, közmondások iránt csodálatra méltó és a maga korában egyedülálló. Bátran hozzátehetjük, ebben azóta is kevés vetélytársa akadt. Ha most már azt is hozzátesszük, hogy a Chronica Heltainak legnagyobb, legérettebb, leggondosabban csiszolt, több éven át fontolgatott, dédelgetett munkája, amelyet szinte halála napján adott sajtó alá (kinyomatását meg sem érte már), akkor talán nem is kell több szót pazarolnunk a munka művészi értékének méltatására.

Mielőtt azonban az Olvasó beállítaná a mércét, sietünk a figyelmeztetéssel: a XVI. század harmadik negyedének vagyunk a végén, mindössze nyolcvannyolc esztendővel 1486, vagyis az első ránk maradt egybefüggő, magyar nyelvű, profán tartalmú prózai szöveg, egy levél keletkezése után. És a szerző sem tartozott azok közé, akik a magyar nyelv ízét az anyatejjel szívták magukba: német volt a jámbor, erdélyi szász. Felnőtt korában kezdett magyarul tanulni. És egyáltalán nem azért, hogy nevét megörökítse a magyar irodalom történetében. Egyik oldalról a hitterjesztés fanatizmusa, a másikról üzleti számítás vezette...

A Chronica először Kolozsvárott jelent meg, a szerző halála után, 1575-ben „végezé” Heltai Gáspárné. Legközelebb Győrben hozta ki Streibig József nyomdája 1789-ben. 1854-ben Toldy Ferenc vette föl az Újabb Nemzeti Könyvtárba. Aztán 1943-ban Varjas Béla a Magyar Századok sorozatában közölte. Végül az első kiadás fotómásolata a Bibliotheca Hungarica Antiqua 8. köteteként ugyancsak Varjas Béla gondozásában vált hozzáférhetővé 1973-ban. Kisebb részleteit számtalan összeállítás, antológia idézi.

A szerzőről azonban nem jelent meg újabban nagyobb lélegzetű, átfogó tanulmány. A legfontosabbak (már ami a szóban forgó művét illeti), az említett kiadások bevezetői, kísérő tanulmányai mellett, meg a lexikonokon, irodalomtörténeti kézikönyveken kívül: Helmár Ágost: Heltai Gáspár Magyar krónikája, Figyelő 18...
*
Mint jöttek ki a nagy Szkítiából Pannoniában, és mint foglalták magoknak az országot: és mint bírták azt hercegről hercegre és királyról királyra, nagy sok tusakodásokkal és számtalan sok viadaljokkal.

Melyet Heltai Gáspár megírta magyar nyelven, és ez rendbe hozta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből és egyéb históriás könyvekből nem kicsin munkával.

Actor: 17.: „Az Isten egy vérből csinálta az mindenféle embereket, és elrendelte őket, és határt tött nekik, hol mindenik lakjék. Üdőt is végzett nekik.”

Kolozsvárott „végezé” Heltai Gáspárné, Anno 1575.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.