Mágiától az ateizmusig

A kötet első számú célja, hogy részleteiben feltárja a különböző történelmi korszakok, népek, civilizációk, vallások emberképeit, nyolc emberképet ismertetve. Tárgyalja, hogy mi az ember életcélja a földi világban, milyen viselkedésformákkal érheti el a földi életcélját és mi az emberideálja? Meg kell találni azt az emberképet, amelyik a legjobban reprezentálja az elmúlt 10-12 ezer év emberiségét (általános emberkép), és fel kell tárni azt a mozgatóerőt, amely az emberiséget az elmúlt 10-12 ezer évben az archaikus világból az ókoron és a középkoron keresztül az újkorig űzte. Mindezek ismeretében arra kell törekedni, hogy miképpen lehetne a világ sorsán javítani, ha ez szükséges, és ha lehetőségünk is van rá...

Az emberiség az évezredek óta tartó, történelmi léptékű individualizációs folyamatban megérkezett az utolsó állomáshoz: a materialista emberképhez. Innen nincs tovább. Innen nem lehet tovább individualizálódni és szekuralizálódni. Végállomás. Zsákutca. Két lehetőség áll az emberiség előtt:

1. Tényleg felér a csúcsra, és az ész és a matéria mentén (modernizáció) felépít egy fantasztikus világot. Ez ugyan az egyetemes élet helyett csak a földi életre fog fókuszálni, és jobbára kimerül a testi élvezetekben, de az ember néhány évtizedig - ha szerencsésen alakulnak a pénzügyei - önmaga csodálata közepette jókat ehet, ihat, birtokolhat és szórakozhat.

2. Vagy hosszú évezredek után végül becsapódik a földbe, csak a mindennapos munkarobot, a fogyasztási láz, az öncsodálat és a színes reklámok miatt még nem veszi észre. Még nem érzékeli, hogy közeleg a vég, a pusztító áradat, az ősbűn beteljesülése. Természetesen a vég sohasem úgy vég, ahogy a materialisták gondolják, hogy a pusztulással semmivé válik az ember, hanem a vég egyben mindig is egy újjászülető megtisztulás. A Föld pusztulhat, az ember meghalhat, de a lélek él tovább.

A könyv első számú célja, hogy részleteiben feltárja a különböző történelmi korszakok, népek, civilizációk, vallások emberképeit.

Nyolc emberképet ismertet:
1. az archaikus kor emberképe;
2. az ókor emberképe;
3. a hinduizmus emberképe;
4. a bubbhizmus emberképe;
5. a kínai univerzizmus emberképe;
6. a kereszténység emberképe;
7. az iszlám emberképe;
8. az újkor emberképe.

Az emberkép az alábbi három témakörön nyugszik:
1. Milyen transzcendens jellegű életfunkcióval vagy életfunkciókkal rendelkezik az ember? Másképpen fogalmazva: Milyen szakrális személyiségjegyből vagy -jegyekből tevődik össze? Közérthetőbben kifejezve: Hány lelke van az embernek, és az ember miképpen vélekedik róluk?

2. Mi az ember életcélja a földi világban?

3. Milyen viselkedésformákkal érheti el az ember a földi életcélját? Mi az emberideálja?

A könyv kultúrtörténeti nyomozómunka során feltárt emberképek ismeretében három további célt tűzött ki maga elé:

1. Megtalálni azt az emberképet, amelyik a legjobban reprezentálja az elmúlt 10-12 ezer év emberiségét (általános emberkép).

2. Feltárni azt a mozgatóerőt, amely az emberiséget az elmúlt 10-12 ezer évben az archaikus világból az ókoron és a középkoron keresztül az újkorig űzte. A kötet igyekszik egy másik oldalról megvilágítani az emberiség történelmét mozgató erőket. Nem abból indul ki, hogy a külső tényezők (anyagi környezet, társadalmi viszonyok, időjárás) hatására az ember megváltoztatja a társadalmi-gazdasági-politikai viszonyait és anyagi környezetét, hanem abból, hogy először az ember belső szellemi-lelki állapota változik meg - az önreflexió során szerzett ön-énkép módosul -, ami aztán maga után vonja környezete átalakítását is.

3. A fentiek ismeretében elmerengeni azon, miképpen lehetne a világ sorsán javítani, ha egyáltalán szükség van erre, és ha egyáltalán van erre lehetőség.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.