Féniksz III.

Irodalmi működését a költő 1845-ben a Pesti Divatlapnál kezdte, verseket, epigrammákat és prózai írásokat jelentetett meg. 1848-ban nemzetőrként résztvett a szabadságharcban. Számos versét megzenésítették, nem egy műdala máig is ismert (Kossuth Lajos azt üzente - Káka tövén költ a ruca - Azt a kislányt nem az anyja nevelte). A XIX. századi magyar nyelv sajátosságai, a magyar ősmese három énekben, a Fekete kígyó, az Aranyszösz, a Zeretoszto, a régi történelmi fogalmak, nevek, azok a kötet végén lévő „Jegyzetek”-ben történt ismertetése és magyarázata (Pl. Anda - Iralónő - Féniksz - Niphates) iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...

Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, /Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/ 1823 - Debrecen, 1889) író és költő.

A debreceni református kollégiumban jogi tanulmányokat folytatott, majd 1843-ban táblai jegyző volt Pozsonyban. Majd debreceni törvényszéki bíró, később aljárásbíróként dolgozott. Irodalmi működését 1845-ben a Pesti Divatlapnál kezdte, verseket, epigrammákat és prózai írásokat jelentetett meg. 1848-ban nemzetőrként résztvett a szabadságharcban.

Számos versét megzenésítették, nem egy műdala máig is ismert (Kossuth Lajos azt üzente - Káka tövén költ a ruca - Azt a kislányt nem az anyja nevelte).
*
A magyar ősmesék, mint hitregék,
A magyar nép ajkáról véve,
S a világtörténettel egyeztetve

*
A „Féniksz III.” című eme kiadványt a XIX. századi magyar nyelv sajátosságai, a magyar ősmese három énekben, a Fekete kígyó, az Aranyszösz, a Zeretoszto, a régi történelmi fogalmak, nevek, azok a kötet végén lévő „Jegyzetek”-ben történt ismertetése és magyarázata (Pl. Anda - Iralónő - Féniksz - Niphates) iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.