A fehér kígyó I.

Irodalmi működését a költő 1845-ben a Pesti Divatlapnál kezdte, verseket, epigrammákat és prózai írásokat jelentetett meg. 1848-ban nemzetőrként résztvett a szabadságharcban. Számos versét megzenésítették, nem egy műdala máig is ismert (Kossuth Lajos azt üzente - Káka tövén költ a ruca - Azt a kislányt nem az anyja nevelte). Az I. kötetet a XIX. századi magyar nyelv sajátosságai, a magyar ősmese négy énekben, a bölcsességek köve, a Kígyóbűr király, a három parancs, a Tündér égidana, a régi történelmi fogalmak, nevek, azok a kötet végén lévő „Jegyzetek”-ben történt ismertetése és magyarázata (Pl. Kau vagy kavarék - Mot - Zakla - Isatur) iránt érdeklődőknek ajánlott.

Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, /Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/ 1823 - Debrecen, 1889) író és költő.

A debreceni református kollégiumban jogi tanulmányokat folytatott, majd 1843-ban táblai jegyző volt Pozsonyban. Majd debreceni törvényszéki bíró, később aljárásbíróként dolgozott. Irodalmi működését 1845-ben a Pesti Divatlapnál kezdte, verseket, epigrammákat és prózai írásokat jelentetett meg. 1848-ban nemzetőrként résztvett a szabadságharcban.

Számos versét megzenésítették, nem egy műdala máig is ismert (Kossuth Lajos azt üzente - Káka tövén költ a ruca - Azt a kislányt nem az anyja nevelte).
*
A magyar ősmesék, mint hitregék,
A magyar nép ajkáról véve,
S a világtörténettel egyeztetve
*
Részletek a könyvből:

Édes vérem, magyar nemzet!
Hol a föld, mely téged termett?
Ázsiának mely szögében
Növelt Isten jó kedvében?
*

A mese szó talán nem egyéb, mint az esme szónak felfordított kiejtése, - mi igen gyakori minden népek nyelvében. Az esme szó pedig nem más, mint gyöke az esmerni igének. Némelyek a 'mese' szót, a „besze (innen beszélni) szavunk alakultának tartják, mi szinte valószinü.

A betűknek feltalálása előtt, sőt azután is több évezredeken keresztül szájrul szájra átadott hagyományon alapult minden tudomány, minden esmeret; mely eleintén, a dolog természeténél fogva nem állhatott egyébből, mint bizonyos megtörtént eseményeknek elbeszéléséből, mely eseményekben az örökké megfoghatatlan természetet csak csodálni tudó ifjú emberiség hiedelme szerint közvetetten folynak be az istenek és az ő tündéreik (angyalaik), - személyes jelenlétükkel bünteték a roszat vagy segiték a jót.

Egész Herodotusig nem volt a görögöknek más történetírásuk, mint csak vers, melyek danolhatok, énekelhetők voltak, hogy igy a mértékekre és lábakra szedett beszéd annál elfelejthetetlenebbül megmaradjon. - Hogy ez valaha a magyar nemzetnél is így volt: elvitázhatatlan bizonysága annak adan és tan szavunk, mely ugyanazon egy szó, csak időjártával vált két fogalommá, s Erdélyi János szerint nem mutat egyébre, minthogy „a tanulni valók d a n vagy danákba voltak foglalva.

Ily szájhagyományokból állott tehát a legelső esmeret egész öszvege, melyek ennélfogva nem költött hazugságok, vagy valótlan haszontalan beszédek valának, hanem igaz tények, melyek az emberiség zsenge értelme, idő s távolság, úgy a történethős iránti hízelgés vagy háládatosság által hova tovább - a mi szemeink előtt - merő csodákká változának át...

*
„A Fehér Kígyó I.” című eme kiadványt a XIX. századi magyar nyelv sajátosságai, a magyar ősmese négy énekben, a bölcsességek köve, a Kígyóbűr király, a három parancs, a Tündér égidana, a régi történelmi fogalmak, nevek, azok a kötet végén lévő „Jegyzetek”-ben történt ismertetése és magyarázata (Pl. Kau vagy kavarék - Mot - Zakla - Isatur) iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.