Anyanyelvünk tájain

Grétsy László: „Immár hat évtizede állok a nyelvészet s ezen belül elsősorban anyanyelvünk szolgálatában... Megtiszteltetésnek tekintem, hogy a Tinta Könyvkiadó e kis munkámat az Ékesszólás kiskönyvtára című, vonzó, szinte lebilincselő nevű sorozatában való megjelentetésre érdemesítette, s abban bízom, hogy majdani olvasóim szerint valóban helye van ott, sőt ott van a legjobb helye.” A kötetben található cikkek a szerzőnek a Szabad Föld című hetilapban vezetett Anyanyelvi őrjárat című rovatából valók. A rovatot 2015 nyarán, pont húsz évvel a megindítása után befejezte, s egy cikkben elköszönt az olvasóitól. Az itt közreadottak válogatás a legutóbbi években megjelentek közül történt, eme témakörök szerint: Szavaink eredete, származtatása; Szavak jelentésváltozásai, életútjuk; A szólások és a nemek világa; Stílus és helyesség a nyelvhasználatban...

„Immár hat évtizede állok a nyelvészet s ezen belül elsősorban anyanyelvünk szolgálatában... Megtiszteltetésnek tekintem, hogy a Tinta Könyvkiadó e kis munkámat az Ékesszólás kiskönyvtára című, vonzó, szinte lebilincselő nevű sorozatában való megjelentetésre érdemesítette, s abban bízom, hogy majdani olvasóim szerint valóban helye van ott, sőt ott van a legjobb helye.”
(Grétsy László)
*
A Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjjal kitüntetett nyelvész, Grétsy László legismertebb szerzőink egyike. Akik ismerik írásait, főleg azért szeretik, mert élvezetes stílusban megírt, ugyanakkor pedig mindig tudományos megalapozottságú cikkeivel hozzásegíti olvasóit nyelvünk milliónyi érdekességének és titkának megismeréséhez s ezáltal minél nagyobb fokú megszeretéséhez.

Íme, néhány téma a sok közül:
• Mi fán terem a napjainkban divatos mutyizás mutyi szava?
• Miért nevezzük a sokat alvó embert álomszuszéknak?
• Van-e öntisztulás a nyelvben?
• Miért hallunk néha olyan furcsaságot, hogy „ezt meg kellesz javítani”? Stb., stb.

A kötetben található cikkek a szerzőnek a Szabad Föld című hetilapban vezetett Anyanyelvi őrjárat című rovatából valók. Az itt közreadottakat a legutóbbi években megjelentek közül válogatta ki. A rovatot 2015 nyarán, pont húsz évvel a megindítása után befejezte, s egy cikkben elköszönt az olvasóitól. A Szabad Földnek az a szerkesztője, aki többek között ezt a rovatot is gondozta, még abban a számban ezt fűzte hozzá: „Szerkesztőként hadd valljam be: számomra minden idők kedvenc szerzője Grétsy Tanár Úr. Mert szeretem azt, ahogyan hatalmas tudását megosztotta velünk: logikusan, érthetően és nem utolsósorban szelíd, finom humorral. Megértjük, hogy most már pihenni akar, de nagyon fog hiányozni a lapból ez a hang...”

*
Az „Anyanyelvünk Tájain” című eme kiadvány közreadásával a Kiadó biztos abban, hogy az olvasói is örömüket lelik majd a szerző cikkeiben, amelyek az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEKÖSZÖNTŐ
• Szavaink eredete, származtatása;
(Ezekből néhány: virtigli, labanc, mitugrász, per pillanat, nyúlgát, mutyi, légvár, tuti, pia és piálás, könnybe lábad /.../)

• Szavak jelentésváltozásai, életútjuk;
(Ezekből néhány: pipa vagyok, szívem szottya, olcsít, sercli, szemenszedett, minden oké, pláza, sebbel-lobban /.../)

• A szólások és a nemek világa;
(Ezekből néhány: hiszi a piszi, porhintés, bugyli, sziszifuszi, Luca széke, ádámcsutka /.../)

• Stílus és helyesség a nyelvhasználatban:
(Ezekből néhány: roppant érdekes, sejtetni enged, kimondottan, kifejezetten, szárnya vagy szárnyuk van a madaraknak?, uniformizálódunk? /.../)
FÜGGELÉK: Mutató - Forrásjegyzék
• A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.