A sajtószabadságról
Táncsics Mihály
Farkas Lőrinc Imre kiadó kiadó, 2007
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
Ez a mű 1844-ben jelent meg először Lipcsében, de a hatóságok megtévesztésére a címlapon ez volt olvasható: Sajtószabadságról nézetei: Egy rabnak. Táncsics Mihály neve a történelmi tudatban szorosan összefonódik a rabsággal, hiszen ő volt az, akit ama diadalmas márciusi napon a fiatalok kiszabadítottak a börtönből. Ezt a munkáját azonban, amely 1844-ben készült, még nem fogolyként írta. A szerző neve helyett szereplő „egy rab” kifejezés ezúttal tágabb értelmű: olyan embert jelöl, aki meg van fosztva a szabad sajtó használatától, a szólásszabadságtól, pedig a gondolatok szabad közlése Táncsics szerint éppen olyan természetes joga az embernek, mint az evés, alvás és a mozgás szabadsága. Ebben a művében elképzelhetetlennek tarja, hogy az emberek sajtószabadság nélkül éljenek. Témával kapcsolatos gondolatai, szemléletmódja iránt érdeklődőknek ajánlott.
Ez a mű 1844-ben jelent meg először Lipcsében, de a hatóságok megtévesztésére a címlapon ez volt olvasható: Sajtószabadságról nézetei: Egy rabnak.Táncsics Mihály neve a történelmi tudatban szorosan összefonódik a rabsággal, hiszen ő volt az, akit ama diadalmas márciusi napon a fiatalok kiszabadítottak a börtönből.
Ezt a munkáját azonban, amely 1844-ben készült, még nem fogolyként írta. A szerző neve helyett szereplő „egy rab” kifejezés ezúttal tágabb értelmű: olyan embert jelöl, aki meg van fosztva a szabad sajtó használatától, a szólásszabadságtól, pedig a gondolatok szabad közlése Táncsics szerint éppen olyan természetes joga az embernek, mint az evés, alvás és a mozgás szabadsága.
„... Természeti tulajdonságainktól, szabadságunktól és jogainktól megfosztva lévén nem azzá fejlődünk, amivé kellett volna. Mesterkélve fenn állhatunk egy darabig, de létünk tartós nem lehet, miként a növényé se, melynek termesztésére és életére a megkívántatóknak valamelyike hiányzik...”
Táncsics ebben a művében elképzelhetetlennek tarja, hogy az emberek sajtószabadság nélkül éljenek. Először kifejti, hogy Istentől kapott adottságunk a szólás szabadsága, és ezt korlátozni senkinek sincs joga. A cenzúrát a legnagyobb bűnnek tekinti. Aztán eljátszik azzal a gondolattal, hogy miképp viselkedne a sajtószabadság a: falusi kisbírákkal, falusi mesterekkel, bírákkal, urasági hajdúkkal, bakókkal, cenzorokkal, írnokokkal, tisztviselőkkel, és a fejedelemmel...
*
„A Sajtószabadságról” című eme kiadványt Táncsics Mihály témával kapcsolatos gondolatai, szemléletmódja iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.