A háború után

Alexander Bernátnak ezek a beszédei elvezetnek tudományos munkássága szellemi esszenciájához, annak megértéséhez, elemzéséhez és tanulmányozásához. Ehhez igen jó lehetőség az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az ennek jegyében kiadott eme kötet. Mindazoknak ajánlott, akik szeretnének ismerkedni ezzel az először 1918-ban megjelent kiadvánnyal, amelyben találkozhatunk filozofikus gondolataival, ezen keresztül a személyével és munkásságával. Elemezzük, értékeljük, gondoljuk át- és tovább az általa elmondottakat: „Azelőtt is voltak vad, kegyetlen háborúk, mert az emberek vadak, kegyetlenek, öntudatlanok voltak, indulataik rabjai. De az mégsem történt soha, amit most ellenfeleink hirdetnek, hogy tudatosan, megfontoltan, minden eszközzel a teljes megrontásunkra törnek, mintha fenevadak volnának. Az öntudatos, szándékos gonoszság a legkínosabb látvány ebben a háborúban...”

Alexander Bernát (1850–1927) magyar filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Egyetemi tanulmányait Pesten a, bölcsészkaron kezdte, majd ösztöndíjjal külföldre utazott: összesen hat évig Bécs, Berlin, Göttingen, Lipcse, Párizs és London egyetemein tanult, ahol filozófiai és irodalmi tanulmányok mellett természettudományokkal és matematikával is foglalkozott.
*
„Ha volt nemzet, amely belsőleg nem volt felkészülve erre a háborúra, akkor a mienk volt az. Úgy marczangoltuk egymást, mintha czirkuszi látványt akartunk volna szolgáltatni a néző nemzeteknek. A nemzeti összetartozás érzése lent és fent egyaránt gyöngült...

A művelt Nyugatról mindig úgy beszélünk, mintha mi volnánk a műveletlen Kelet. Úri büszkeségünk már-már veszendőbe ment, nem tudtuk, mire legyünk büszkék. A felburjánzott nemzetközi bűnöket hamar elsajátítottuk, a könnyű gazdagodásért való hallatlan versenyt, amely gazdasági becsületünket kikezdte, az ostoba fényűzést, a kicsapongó életet, a lét igaz érdekeinek lenézését eredményezte.

Hiszem, hogy ez a rothadás nem támadta meg a nemzet velejét, de a védekező, életfenntartó erők ellenhatása nem nyilvánult meg kellő hévvel...”
*
A kötet TARTALMA:

• A HÁBORÚ, MINT NEMZETNEVELŐ;
• A HÁBORÚ FILOZÓFIÁJÁRÓL;
• ISKOLA ÉS HÁBORÚ;
• MŰVÉSZET ÉS HÁBORÚ;

FÜGGELÉK:
- Világirodalom és világháború;
- A cselekvő gondolat;

Turbucz Péter: Alexander Bernát és háborús beszédei;
JEGYZETEK - IRODALOM;

*
„A Háború Után” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a fenti tartalom szerint szeretnének ismerkedni ezzel az először 1918-ban megjelent kötettel, amelyben nemcsak a művelt, a társadalom és a természettudományok iránt fogékony olvasóközönség találkozhat a nagy filozófus gondolataival, ezen keresztül a személyével és munkásságával, hanem valamennyi olvasó, akik a történelmi események és filozófiai gondolatok iránt érdeklődnek.

Ehhez igen jó alkalom az első világháború kitörésének 100. évfordulója és az ennek jegyében kiadott eme kötet.

Alexander Bernátnak ezek a beszédei elvezetnek tudományos munkássága szellemi esszenciájához, annak megértéséhez, elemzéséhez és tanulmányozásához.

„Azelőtt is voltak vad, kegyetlen háborúk, mert az emberek vadak, kegyetlenek, öntudatlanok voltak, indulataik rabjai. De az mégsem történt soha, amit most ellenfeleink hirdetnek, hogy tudatosan, megfontoltan, minden eszközzel a teljes megrontásunkra törnek, mintha fenevadak volnának. Az öntudatos, szándékos gonoszság a legkínosabb látvány ebben a háborúban...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.