A régi Magyarország

A kötetet Budapesten a Franklin-Társulat adta ki 1888-ban. Szerzője az 1711-től 1825-ig tartó korszak szellemének jellemzését tűzte ki célul. Szavai szerint: ... e szellem következetesen megjelenik a nemzeti élet minden ágában. Ennek ismerete nélkül nem lehet megírni egy monográfiát sem. Itt is mellőzhetetlen a nemzeti élet szerves egységének, egymás ágai egymásra hatásának s azoknak az általános okoknak az ismerete, amelyek egy bizonyos korszakban a nemzet világnézetét, s ezzel összes intézményeit megalkotják, fenntartják, vagy átalakítják.” (Budapest, 1888. február hóban). A kötetből megismerhetjük a korszak szellemének jellemzését, érzékelve és érzékeltetve a nemzeti élet és egyes ágai szerves egységét, egymásra hatását...

A kötetet Budapesten a Franklin-Társulat adta ki 1888-ban.

A szerző az 1711-től 1825-ig tartó korszak szellemének jellemzését tűzte ki célul. Szavai szerint:

... e szellem következetesen megjelenik a nemzeti élet minden ágában. Ennek ismerete nélkül nem lehet megírni egy monográfiát sem. Itt is mellőzhetetlen a nemzeti élet szerves egységének, egymás ágai egymásra hatásának s azoknak az általános okoknak az ismerete, amelyek egy bizonyos korszakban a nemzet világnézetét, s ezzel összes intézményeit megalkotják, fenntartják, vagy átalakítják.”
(Budapest, 1888. február hóban)
*
Részlet a kötetből:
„Az erdélyi fejedelmek korában, II. Rákóczi Ferencz idejében még voltak magyar államférfiak, diplomaták, hadvezérek. Országokat kormányoztak önállóan, ez országok érdeke szerint; magyar hadseregeket vezéreltek s küzdöttek saját céljaikért, ismerték Európa helyzetét, a hatalmak egymáshoz való viszonyát, szövetségeket kötnek, számításba veszik e hatalmak magoktartását s érdekeit, mert mindez nagy befolyással van országuk számára.

1711-ben már mindennek vége szakad. Magyarország területének már nincs olyan része, mely önálló magyar élet székhelye lehetne, s a Habsburgok uralma alatt zsibbadozó részekben a nemzet szellemét és reményeit életben tartaná...”
*
Bártfai Grünwald Béla szerző (Szentantal, /ma Szlovákia, Bercercebányai kerület/ 1839. december 2. – Courbevoie, Franciaország, 1891. május 4.) politikus, publicista, történész.

Ma történetíróként tartjuk számon, pedig elsősorban politikusként volt ismert. Zólyom megye alispánjaként hamar országos hírnévre tett szert. Hírneve akkor emelkedett legmagasabbra, amikor 1888-ban megjelent Magyarország 1711-1825 közötti történetéről átfogó képet nyújtó könyve, „A régi Magyarország”. Grünwaldot e művéért, amely rövid idő alatt két kiadást ért meg, a Magyar Tudományos Akadémia a tagjává választotta...

*
„A Régi Magyarország” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni az 1711-1825-ig terjedő korszak szellemének jellemzését ebből az 1888-ban először megjelent kötetből, érzékelve a nemzeti élet és egyes ágai szerves egységét, egymásra hatását...
*
Ajánljuk mellé:

A Görgeyek és a Reformáczió.
Magyarország lovagvárai.
Az Andrássyak.
A középkori várak különös tekintettel Magyarországra.
Szendrő vára.
Magyarországi népszokások.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.