Betyár fedőnevű célszemély

A felkutatott források (utasítások, jelentések stb.) alapján ismerteti és kommentálja a tudós-tanár, a magyar szakrális néprajz Európa-hírű kutatója, a szeretett és nagyrabecsült keresztény tudós, a haláláig elkötelezett szegedi lokálpatrióta, a „legszögedibb szögedi”, azaz BÁLINT SÁNDOR (1904-1980) életének azt a korszakát, amikor mindennapjainak többnyire láthatatlan részévé vált a kommunista államvédelmi (majd állambiztonsági) szolgálatnak a hol csak lazán vett felderítő-ellenőrző, hol szigorúbb mélységi operatív tevékenysége, az életét 1947-től végigkísérő megfigyelés és konspiráció. Bemutatja ennek minden egyes momentumát, érzékeltetve a megfigyelők céljait, módszereit, eredményeit. Természetesen a fennmaradt anyagok mennyiségétől függően szót ejt a megfigyelések elrendelőiről, irányítóiról és végrehajtóiról is, bemutatja pályafutásukat és szakmailag is jellemzi őket. A kiadványt a források levéltári fellelhetőségi helyeinek jegyzéke, névmutató és Bálint Sándor rövid életrajza zárja.

Bálint László szerző ebben a kötetében a neves professzor, a néprajz tudományának egykori kiválósága, etnográfus, folklorista, a magyar szakrális néprajz Európa-hírű kutatója, a szeretett és nagyrabecsült keresztény tudós, a haláláig elkötelezett szegedi lokálpatrióta, a „legszögedibb szögedi”, azaz BÁLINT SÁNDOR (1904-1980) életének azt a korszakát mutatja be, amikor szorgos mindennapjainak többnyire láthatatlan részévé vált a kommunista államvédelmi (majd állambiztonsági) szolgálat hol csak lazán vett felderítő-ellenőrző, hol szigorúbb mélységi operatív feldolgozó tevékenysége...

A felkutatott források (utasítások, jelentések stb.) alapján ismerteti és kommentálja a tudós-tanár életét 1947-től végigkísérő megfigyelés és konspiráció minden egyes momentumát, bemutatva a megfigyelők céljait, módszereit, eredményeit.

A csendes és mélyen vallásos Bálint Sándor ellenséges tevékenységére irányuló ellenőrzés operatív feldolgozását öt fejezetre tagolva ismerhetjük meg.

• Elsőként az 1945 és 1961 közötti időszak kerül terítékre a fennmaradt iratok (nagy részüket 1956-ban és 1989-ben megsemmisítették) alapján.

• Ezt követően az 1961-63. esztendőkről olvashatunk, amikor Bálint Sándort és néhány társát Utazók fedőnéven tartották operatív feldolgozás alatt, eredménytelenül.

• A következő fejezetekben az 1963-65-ig tartó, Fellazítók fedőnevű személyekkel kapcsolatos tevékenységről, és annak eredményéről, Bálint Sándor államellenes bűncselekményért történt jogerős elítéléséről szerezhetünk ismereteket.

• Az utolsó fejezetben a tudós úgynevezett utóellenőrzéséről olvashatunk.

A szerző természetesen a fennmaradt anyagok mennyiségétől függően szót ejt a megfigyelések elrendelőiről, irányítóiról és végrehajtóiról is, bemutatja pályafutásukat és szakmailag is jellemzi őket.

A kiadványt a források levéltári fellelhetőségi helyeinek jegyzéke, névmutató és Bálint Sándor rövid életrajza zárja.

*
A „Betyár Fedőnevű Célszemély” című eme kiadványt a szegediek körében hallatlanul népszerű és országosan, illetve nemzetközileg is jól ismert, megbecsült Bálint Sándor professzorról, a néprajz tudományának egykori kiváló művelőjéről, a „legszögedibb szögediről” informálódni akaró olvasóinknak ajánljuk, akinek a neve és munkássága végérvényesen összeforrt a délalföldi nagyvárossal, Szegeddel és környékével, és akit az 1990 előtti kommunista diktatúra ellenségnek tekintett, több mint három évtizedig megfigyelés és ellenőrzés alatt tartott...
*
Ajánlott még:

Bálint Sándor élete és politikai működése 1904-1980.
Egy magyar szentember.
Sacra Hungaria - Népünk ünnepei.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.