Tüzes kemence

Bende Mária /Róth Jenőné/ szerző (1889-1949) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár eme műve a női szenvedélyek regénye, de a férfias megértésé is. Egy látszólag egyszerű szerelmi háromszög bonyolult utótörténete, gazdag lélektani összefüggések fölvillantásaival. Az 1. világháború lelki hatásai terén jelentős és fontos témakörhöz nyúlt. Kérdéseket tesz fel arról, hogy megbocsátható-e egy asszonynak, aki máskülönben szereti a férjét és tiszta teremtés, ha alapjában véve érthető, emberi okokból odaadta magát egy másik férfinak. A hadifogságból hazajött román paraszt a tüzes kemencére ülteti feleségét, aki a távolléte alatt hűtlenkedett a szerb hadifoglyokkal... Az úriasszony, aki tanúja ennek a brutális eseménynek, a maga ítéletét látja benne: ő is elkövetett egy egyetlenszeri hűtlenséget a férje ellen... Látszólag egyszerű szerelmi háromszög bonyolult utótörténete, gazdag lélektani összefüggései iránt érdeklődőknek ajánlott.

Bende Mária /Róth Jenőné/ szerző (Kackó, /ma Románia/ 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár. Berde Amál testvérhúga. Használta a Berde Mária Julianna, Laborfalvi Berde Mária, 1924-től pedig az R. Berde Mária nevet is (férje, Róth Jenő német irodalomszakos tanár után).

A középiskolát Nagyenyeden végezte. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán magyar-német nyelv- és irodalomból doktorált. Első verses kötete 1912-ben jelent meg. 1940-ben Corvin-koszorút, 1942-ben Baumgarten-díjat kapott...
*

A „Tüzes kemence” című eme műve a női szenvedélyek regénye, de a férfias megértésé is. Egy látszólag egyszerű szerelmi háromszög bonyolult utótörténete, gazdag lélektani összefüggések fölvillantásaival.

Az 1. világháború lelki hatásai terén jelentős és fontos témakörhöz nyúlt a kiváló erdélyi szerző. Kérdéseket tesz fel arról, hogy megbocsátható-e egy asszonynak, aki máskülönben szereti a férjét és tiszta teremtés, ha alapjában véve érthető, emberi okokból odaadta magát egy másik férfinak.

„A hadifogságból hazajött román paraszt a tüzes kemencére ülteti feleségét, aki a távolléte alatt hűtlenkedett a szerb hadifoglyokkal. Az úriasszony, tanúja ennek a brutális eseménynek, a maga ítéletét látja benne: ő is elkövetett egy egyetlenszeri hűtlenséget a férje ellen, akit becsületesen szeret, nem érzékiségből és élvezetvágyból, mint a parasztasszony, hanem gyermekkori gyökerekből eredő mély szeretetből az unokatestvére iránt, aki serdülőkora óta szerelmes bele s megy a háborúba meghalni.

Szörnyű idegösszeomlásában be akar vallani mindent az urának, de amikor ez kimondja, hogy meg tudja érteni és meg tudja bocsátani a parasztasszony bűnét, mégse vall meg semmit, felszabadul a lelkiismereti zaklatás alól, s mikor később gyermeket is vár az urától, teljesen kiegyenlítettnek érzi a lelkiismereti számlát.”
(Schöplin Aladár, 1925)

*
A „Tüzes Kemence” című eme kiadványt a női szenvedélyek, de a férfias megértés regénye, egy látszólag egyszerű szerelmi háromszög bonyolult utótörténete, gazdag lélektani összefüggései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

Földindulás.

Aranyrög könyvtár:
Északi fény.
Az ősi küldött I-III.
Kánikula.
Szibériai garnizon.
Förgeteg.
Földindulás.
A síró város.
A fegyvertelen katona.
Asszonybeszéd.
Perceg a szú.
Vaskalitka.
Por és hamu.
Az élet kapuja.
Karácsony Kolozsvárt.
Az öreg tekintetes.
Deszkaváros.
Két part között fut a víz.
És mindenki visszatér...
Nincs menekvés.
Ádám, hol vagy?
Csodálatos élet - Aranyrög könyvtár.
Aranyvonat.
A jóslat.
Holttenger.
Alibi.
Hamueső
Tüzes kemence.
Belvedere.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.