Csángó körkép

Finnország korábbi kulturális minisztere, Tytti Isohookana-Asunmaa „Csángó körkép” című művét a Finnugor Népek VI. Világkongresszusán Siófokon Németh Zsolt államtitkár mutatta be. A csángó magyarok Németh Zsolt szerint nem csupán a múlt értékes maradványai, hanem európai polgártársaink, akiknek az a kiváltság és nem könnyű feladat jutott, hogy sajátságos, semmivel össze nem hasonlítható kultúrájukat és nyelvüket őrizzék, az utókorra örökítsék. Úgy vélte, a finn után most magyar és angol nyelven megjelent kötet legnagyobb értéke, hogy finn szerzője nem hűvös távolságtartással írt a csángókról egy iroda íróasztala mellől, hanem személyesen bejárta a csángó vidékeket, megismerkedett az ott élő emberek mindennapjaival, egyedi kultúrájukkal, történetükkel és a fennmaradásért folytatott küzdelmeikkel. A kötet hasznos ismereteket nyújt mindazoknak, akik a csángómagyarok nyelvi, kulturális és vallásgyakorlási jogai és lehetőségei, a csángó közösségek élete és helyzete iránt érdeklődnek...

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára mutatta be Finnország korábbi kulturális minisztere, Tytti Isohookana-Asunmaa „Csángó körkép” című művét a Finnugor Népek VI. Világkongresszusán Siófokon, 2012. szeptember 7-én.

A csángó magyarok Németh Zsolt szerint nem csupán a múlt értékes maradványai, hanem európai polgártársaink, akiknek az a kiváltság és nem könnyű feladat jutott, hogy sajátságos, semmivel össze nem hasonlítható kultúrájukat és nyelvüket őrizzék, az utókorra örökítsék. Úgy vélte, a finn után most magyar és angol nyelven megjelent kötet legnagyobb értéke, hogy a szerző nem hűvös távolságtartással írt a csángókról egy távoli strasbourgi iroda íróasztala mellől, hanem személyesen bejárta a csángó vidékeket, megismerkedett az ott élő emberek mindennapjaival, egyedi kultúrájukkal, történetükkel és a fennmaradásért folytatott küzdelmeikkel.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is kitüntetett Tytti Isohookana-Asunmaa hangsúlyozta: 150 évvel ezelőtt a finn népnek saját nyelvét szégyellnie kellett a hazájában, ezért át tudta érezni a moldvai csángók helyzetét, akik a templomban nem énekelhetnek saját nyelven, az iskolában nem tanulhatják saját kultúrájukat. Kiemelte, hogy csodálattal tekintett a csángókra, mert a boldogságot, az örömöt be tudják vinni a hétköznapjaikba és együtt tudják megélni azokat.

Németh Zsolt elmondta: a szerző kívülállóként tudta megmutatni mindazt, amit a magyarok elfogultan közelítenek meg. Sokkal hitelesebb mindaz, amit szeretnénk a csángók számára elfogadtatni, ha ezt egy külsős fogalmazza meg – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a szerzőnek politikusként igen fontos szerepe volt abban, hogy 2001-ben az Európa Tanáccsal elfogadtasson egy jelentést, amely a csángó magyarság jogainak biztosításáról szólt.

Ő indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeként megindult a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása. A magyar nyelvű misézésről elindult a párbeszéd, és a csángók helyzete a tabutémák közül kikerülve a nemzetközi és a kétoldalú párbeszéd része lett.

A jelentés óta felgyorsult a folyamat, de a csángóság helyzete az elkövetkező időszakban ismét kritikus lehet. Romániában olyan fordulat előszelét érzékeljük, amely összefüggésben van a kormányváltással, és amely a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem vagy a Székely Mikó Kollégium ügyével már-már aggasztóvá kezd válni. Mindezektől a csángók ügye sem függetleníthető. Bízom benne, hogy a decemberi parlamenti választások után a csángók esetében elindult jogkiterjesztési gyakorlat folytatódhat és kiteljesedhet – fogalmazott az államtitkár.
(MTI, Külügyminisztérium)
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
AJÁNLÓ;
ELŐSZÓ;
BEVEZETŐ;

• EURÓPA DÉLKELETI CSÜCSKÉBEN:
(Az út kezdete. Átkelés a Kárpátokon. Nyári benyomások a csángó falvakban.);

• A CSÁNGÓ FALVAK SAJÁTOS KULTÚRÁJA:
(A vallás ereje. A csángó zene vonzása. A földeken, a vásárokban és a terített asztalnál. Hétköznapok és ünnepek.);

• EGY NÉP A TÖRTÉNELEM HOMÁLYÁBÓL - a vitatott csángó kisebbség:
(Egy misztikus nép. Magyarország határvédői. Hányan vannak a csángók? Az anyanyelvi oktatás és a ceausescui asszimilációs politika öröksége. Elszánt harc a nyelvért és a kultúráért.

• FALVAK A TERMÉKENY MOLDVAI DOMBOKON:

• A FINNUGOR BARÁTSÁG TOVÁBB ÉL:
(Néprokonsági kapcsolatok és kulturális együttműködés. Yrjö Wichmann a csángók földjén.);

• A CSÁNGÓ KISEBBSÉG EURÓPÁBAN:
(Az Európa Tanács és a kisebbségek jogai. A csángókérdés politikai színezetet ölt. A történelem a politika szolgálatában. Beindul a tudományos szemináriumok sorozata.);

• A HALADÁS JELEI:
(Harc a kultúra életben maradásáért. Arccal a jövő felé.);
*
A finn kutató azon ritka politikusok egyike, aki egy részeredmény elérése után nem tekinti lezártnak az ügyet: ... visszajár a csángók közé. Bevallása szerint a román diplomácia megpróbálta ellehetetleníteni az általa összeállított jelentést, és beszámol olyan „ellenkonferenciákról”, amelyeket az „elmagyarosított csángók” román gyökereinek bizonyítására szerveztek. Kendőzetlenül beszél a római katolikus egyház akadékoskodásáról is.

„Nem tudtam nyíltan, felügyelet nélkül beszélgetni a falusiakkal. Az a néhány ember, akit meg tudtam kérdezni, kik is ők valójában, mind a plakátszerû szlogennel válaszolt: románok vagyunk. (…) a templomokban a papok az »ördög ügynökeinek« nevezték azokat, akik megnyitották otthonaikat a magyar oktatás céljaira. 2003 nyarán Frumószán beszéltem egy pappal, aki a magyart a »sátán nyelvének«, az otthonokban zajló oktatást pedig »sátáni tevékenységnek« titulálta. (…) azt állította, ha az iskolában elkezdődik a csángó tanítás, az abban részt vevő gyermekeknek újra kell járniuk az osztályt. Az elfogadott jelentés ellenére a római katolikus egyház még a hatóságoknál is merevebbnek bizonyult...”

*
A „Csángó Körkép” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a csángómagyarok nyelvi, kulturális és vallásgyakorlási jogai és lehetőségei, a csángó közösségek élete és helyzete iránt érdeklődnek ennek a kötetnek segítségével, amely igazi csemegeként mindezeket megfelelően érzékelteti a rengeteg fotóval, csángó népdalokkal, Lakatos Demeter és Duma-István András verseivel.

Olvashatnak moldvai magyar népszokásokról, de székely vicceket is, és kürtöskalács receptet is tartalmaz.

Lapjain alapos történelmi áttekintéseket találhatunk Erdély bizonyos korszakairól, a romániai magyarságról és azon belül a csángókról, de még a Ceauescu-diktatúra hétköznapjainak hiteles leírása sem marad ki.

„A könyvet a csángómagyaroknak ajánlom. Ők mutatták meg nekem, hogyan tartja meg és gazdagítja a kultúra az embert még szerény életkörülmények között is.”
(Tytti Isohookana-Asunmaa)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.