A Turul Szövetség

Az első világháború után a radikális keresztény-nemzeti szervezkedésnek részben elindítója, részben legfontosabb bázisa a fiatalság, elsősorban az értelmiségi ifjúság volt.

Ennek a generációnak a tagjai közvetlenül az egyetemi tanulmányaik előtt, vagy azokat félbehagyva, többnyire a háborúért lelkesedve, önként indultak a frontra, ahol a lövészárkokban a véres harcok tapasztalataival nőttek fel, hogy aztán a vereség tragikus érzésével térjenek haza egy társadalmi, politikai feszültségekkel terhelt országba, amelyet még a területi megcsonkítás is fenyegetett.

Ez a súlyos helyzet az értelmiségi ifjúság jelentős részét radikális, nacionalista szervezkedésekbe vezette, egy új Magyarország felépítését tűzve ki célul. Nem meglepő tehát, hogy Kozma Miklós szerint a Horthy-korszak egyik leghírhedtebb radikális társadalmi szervezetének, az Ébredő Magyarok Egyesületének alapítói is jórészt főiskolásokból és a hivatalnoki kar fiatalabb, aktív részéből kerültek ki.

A Turul szövetséggel kapcsolatos második világháború utáni állásfoglalások a szervezet baloldali politikai kritikáját jelentették, amelyek alapjaiban határozták meg a későbbi történetírói munkákat. Rendkívül torz képet adna azonban, ha a szervezet értékelésekor csak ezeket vennénk alapul, noha néhány eleme kétségtelenül részigazságokat is tartalmazott...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• BEVEZETÉS. FORRÁSOK ÉS HISTORIOGRÁFIA;

• A TURUL SZÖVETSÉG SZERVEZETÉNEK kialakulása és változásai:
(A történelmi környezet néhány társadalmi és politikai sajátossága.
A jobboldali diákság a háborúban, a forradalmakban és az ellenforradalomban.
A Turul Szövetség megalakulása és fejlődése.
Az első bajtársi egyesületek és a Turul célkitűzései.
A Turul tagság: rangok, címek, társadalmi összetétel és a szervezet nőtagjai.
Szervezeti keretek és szokásrend.
Az országos hálózattá bővülés és a vidéki szervezetek.
A Turul szervezeti átalakításának szükségessége és megvalósítása.);

• A TURUL KAPCSOLATAI, ROKONSZERVEZETEI, hazai és külföldi megítélése:
(A Turul és a hazai rokonszervezetek viszonya.
A Turul külföldi rokonszervezetei, kapcsolatai és megítélése.
A Turul kapcsolata más magyar társadalmi szervezetekkel.
A kormány és a Turul Szövetség az 1920-as, 1930-as években.
A Turul politikai kapcsolatai: a Reformnemzedék és a Nemzeti Front.
A Turul viszonya a szélsőjobboldali és a baloldali ellenzékhez.);

• A TURUL IDEOLÓGIÁJA ÉS TEVÉKENYSÉGE:
(Bajtársi eszme és sorsközösség.
A fajvédelem: antiszemitizmus és németellenesség.
A numerus clausus és a diáktüntetések.
A kiráykérdés.
A népi gondolat hatásai és a „Turul-ellenzék” ideológiai arculata.
A Turul-munkatáborok.
A Turul gondolkodása a revíziós sikerek és a második világháború időszakában.);

• KITEKINTÉS:
(A második világháború utáni politikai környezet.
Egykori Turul-tagok életútja 1945 után.);

• ÖSSZEGZÉS - JEGYZETEK - FÜGGELÉK;

*
„A Turul Szövetség” című eme kiadványt az 1919-1945 közötti időszakban az egyetemi ifjúság és a jobboldali radikalizmus iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:

A vörös emigráció.
Bujdosó könyv.
Az őszirózsás forradalomról és az első köztársaságról.
Magyarország sorstragédiái a 20. században.
A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944.
A Szálasi-kormány belügyminisztériuma.
A Vitézi Rend 1920-1945
Hősök
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.