Recski rabok, a kövek árnyékában

A Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében - 1950 októbere és 1953 ősze között - az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kényszermunkatábort működtetett. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló és munkatábor közül ez volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”. A szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idedeportált mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették. Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, a létezését sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy a szeretteik még élnek...

A Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében - 1950 októbere és 1953 ősze között - az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kényszermunkatábort működtetett. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló és munkatábor közül ez volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”.

A szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idedeportált mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.

Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, a létezését sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy a szeretteik még élnek...
*
Részlet a Sághy Gyula által írt BEVEZETŐBŐL:

A faluból gyalog hajtották fel a rabokat a táborba, s még a falubeliek sem tudtak a titkos létesítményről. Az erdőt jelzőtáblával látták el. Aki tovább mert lépni, azt az őr felszólítás nélkül lelőhette. Szerencsére 1953-ban Nagy Imre rendeletével feloszlatták a munkatáborokat...

A vadon csendje és a túlélő rabok visszaemlékezései nyomán 50 év után is megilletődöttség fogott el bennünket. A recski Szövetség elhatározta, hogy az igen nyomasztó lelkiállapotba került, s életben maradt foglyokról egy négyrészes dokumentumfilmet készít „Recski rabok, a kövek árnyékában” címmel...

*
A „Recski Rabok a Kövek Árnyékában” című eme albumot azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a filmeknek majdnem a teljes szövegére, az összegyűjtött dokumentumokra, a fotókra, a visszaemlékezésekre kíváncsiak, az alábbi TARTALOM részlet figyelembe vételével:

• RÉSZLETEK ZIMÁNYI TIBOR INTERJÚJÁBÓL;
• NINCS MEG A RECSKI RABOK SÍRJA;
• MICHNAY GYULA: A SZÖKÉS (részlet);
• SZATHMÁRY ILONA MÉDIA PEDAGÓGUS CIKKE;
• EMLÉKEZÉSEK;
• ÍGY SZÜLETETT A RECSKI EMLÉKMŰ;
• A POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖSZÖNTŐ LEVELE;
• AZ ALBUM KÖLTSÉGEIHEZ HOZZÁJÁRULÓK NÉVSORA;
• TÉRKÉPKIVONAT A RECSKI KÉNYSZERMUNKA-TÁBORRÓL;
• A RECSKI KÉNYSZERMUNKA-TÁBOR FOGLYAINAK összesített névsora;
• TÁMOGATÓK;
• AZ EREDETI TÁBOR EGÉSZÉT ÉRINTŐ RAJZ;
• KÉPEK JEGYZÉKE; Az 1-63. sorszámú képeket, valamint a címlap és a borító fotóit Sághy Gyula készítette. A felhasznált archív fotók, térképek, szereplők fotói a DVD-ről kivettek.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.