Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája

Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) politikus, újságíró, kivégzett nemzeti ellenálló... „Ha arra a kérdésre akarunk feleletet kapni, hogy a Horthy Miklós fémjelezte negyedszázad külpolitikájának voltak-e alternatívái, akkor mindenekelőtt Bajcsy-Zsilinszky Endre megnyilatkozásait kell tanulmányoznunk, aki történetpolitikai tanulmányaiban nagy terjedelmű emlékirataiban, parlamenti beszédeiben, mintegy ezer cikket kitevő publicisztikájában és levelezésében fejtette ki nézeteit a magyar külpolitika kérdéseiről. Állásfoglalásának súlya különösen megnőtt a második világháború időszakában, amikor a Független Kisgazda Párt külpolitikai vezérszónoka lett, és az egész antifasiszta front vezéralakjává emelkedett”. (Vígh Károly) Eme kiadvány a magyar külpolitika Horthy-korszakbeli alternatíváival foglalkozni akaróknak ajánlott. Tanulságosak, mert ismeretükben könnyebben adhatunk választ a Trianontól napjainkig eltelt időszak külpolitikai eseményeire és Magyarország Kárpát-medencei problémáira egyaránt...

Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) politikus, újságíró, kivégzett nemzeti ellenálló...
*
„Ha arra a kérdésre akarunk feleletet kapni, hogy a Horthy Miklós fémjelezte negyedszázad külpolitikájának voltak-e alternatívái, akkor mindenekelőtt Bajcsy-Zsilinszky Endre megnyilatkozásait kell tanulmányoznunk, aki történetpolitikai tanulmányaiban nagy terjedelmű emlékirataiban, parlamenti beszédeiben, mintegy ezer cikket kitevő publicisztikájában és levelezésében fejtette ki nézeteit a magyar külpolitika kérdéseiről.

Állásfoglalásának súlya különösen megnőtt a második világháború időszakában, amikor a Független Kisgazda Párt külpolitikai vezérszónoka lett, és az egész antifasiszta front vezéralakjává emelkedett”.
(Vígh Károly)
*
A politikus, újságíró külpolitikai nézetei és annak alakulása az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

• BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE külpolitikai nézetei a Horthy-rendszer uralomra jutása és konszolidációja idején: (A „Szózat korszaka” /1919-1926/; Az Előörs korszaka /1928-1932;)

• A TENGELYPOLITIKÁVAL SZEMBEN: („Magányos és egyoldalú vitám Gömbös Gyula miniszterelnökkel a magyar külpolitikáról” /1933-1936/; Az Anschluss és a csehszlovák válság /1937-1939/;)

• A „DRANG NACH OSTEN” ellen, a független Magyarországért: („Helyünk és sorsunk Európában”, Küzdelem Bárdossy László háborús politikája ellen; A békéért és a független Magyarországért;)

• „NEM SOKKAL AZ ÖZÖNVÍZ ELŐTT” (Külpolitikai elemzések a II. világháború idejéből: (El nem mondott beszéd a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásról /1941. február 4./; Első emlékirat Bárdossy László miniszterelnökhöz /1941. április 11./; Második emlékirat Bárdossyhoz /1941. augusztus 5./; Beszéd a külügyi biztosságban Eckhardt-ügyben /1941. november 10./; Emlékirat Kállay miniszterelnökhöz „nem sokkal az özönvíz előtt” /1942. szeptember 22./; Emlékirat Magyarország miniszterelnökéhez /dátum nélkül/; A független Kisgazdapárt memoranduma /1943. július 31./; Transylvania Past and Futur, 1944;)

• BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE külpolitikai gondolkodásának fejlődése;

*
A „Bajcsy-Zsilinszky Endre Külpolitikája” című eme kiadványt a magyar külpolitika Horthy-korszakbeli alternatíváival foglalkozni akaró olvasóinknak ajánljuk. Mindenki számára nagyon tanulságos a Bajcsy-Zsilinszky Endre által felvetett alternatívák tanulmányozása, mert ezek segítségével könnyebben adható válasz a Trianontól napjainkig eltelt időszak külpolitikai eseményeire és Magyarország Kárpát-medencei problémáira egyaránt...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.