Állat és angyal között

WOLFGANG KUHN (1928-2001) biológia professzor érdekes kérdéseket vet fel ebben a kötetében. Biológus természettudósként eleve bizonyítatlannak és bizonyíthatatlannak tartja a darwinizmust. Megállapítja, hogy szabad a tudományban megfontolásokat tenni, de a megfontolásokat tudományosan bizonyított tételként eladni – mint „bestsellert” – tudománytalan. Meggyőzően állítja, hogy nem továbbfejlődött állati agy az emberé, hanem önálló, a beszédre, gondolkodásra, önkifejezésre tervezett és megalkotott szerv, az „ismert világegyetem legbonyolultabb rendszere.” Rendíthetetlen lelkesedéssel és meggyőző erővel mutatja be azokat az evolúciós nézeteket, amelyek az embert, mint szellemi lényt, puszta hússá degradálják, és amelyek az emberképet teljes torz irányba sodorják. Kuhn könyve karakteresen jelenít meg a tudományos közgondolkodásban egy kisebbségi, Magyarországon jóformán alig ismert állásfoglalást, így a kötet kuriózumként is értékes.

„Az embert csak az egész élővilágban való egyszeriségének és különleges helyzetének megfontolása tudja megvédeni önmaga elpusztításától.”

• Mik is vagyunk mi, emberek?
• Félresikerült állatok, akiknek megadatott az a nagy „szerencse”, hogy saját elmúlásukat előre látva kell leélni az életüket?
• Többek vagyunk-e valójában az egyszerű „szénkupacoknál”, vagy egy gondolkodó hústömegnél?
• Hogyan gondolkodjunk magunkról?

Sokszor vetődhet fel bennünk hasonló kérdésözön, mint ahogy évezredek óta töri az emberiség ilyesmiken is a fejét, és a szerző is ezt teszi.
*
Wolfgang Kuhn (1928-2001) képzett biológia professzor volt a saarbrückeni egyetemen. Írásaival először a „Darwinizmus buktatói” című munkáján keresztül ismerkedhettünk meg itthon. Ezúttal újabb könyvét (2007) vehetik kezükbe az Olvasók, amely az „Állat és angyal között” címet viseli. Most nem a biológia adja főként a könyv gerincét, hanem a filozófia és a logika, hiszen a szerző filozófus is volt.

Érdekes kérdéseket vet fel ebben a kötetében Kuhn. Mint biológus természettudós eleve bizonyítatlannak és bizonyíthatatlannak tartja a darwinizmust. Megállapítja, hogy szabad a tudományban megfontolásokat tenni, de a megfontolásokat tudományosan bizonyított tételként eladni – mint „bestsellert” – tudománytalan. A szerző meggyőzően állítja, hogy nem továbbfejlődött állati agy az emberé, hanem önálló, a beszédre, gondolkodásra, önkifejezésre tervezett és megalkotott szerv, az „ismert világegyetem legbonyolultabb rendszere.”

• Vajon tényleg csak egyszerű csupasz majmok lennénk?
• Miben különbözünk az állatoktól?
• Miért nem beszél a majom?
• Van-e az állatoknak hagyománya?

Kuhn rendíthetetlen lelkesedéssel és meggyőző erővel mutatja be azokat az evolúciós nézeteket, amelyek az embert, mint szellemi lényt, puszta hússá degradálják, és amelyek az emberképet teljes torz irányba sodorják. Az abortusz, a szervkereskedelem, a gén- és embriómanipuláció, a béranyaság mind-mind következményei a modern (biológia) tudomány embert lealacsonyító törekvésének.

Sajnálattal állapítja meg Kuhn, hogy egész másfajta gondolkodást várhatunk el attól, aki magát (és embertársait) szellemi lénynek tartja, mint attól, aki csupán egy fejlődésében „félresiklott” majomnak gondol bennünket.

Természetesen szót ejt a vallásról is. Kuhn úgy tartja, hogy ahol ember él, ott van művészet, vallás, filozófia és állam. Ráadásul, ha ősibb formában is, de kezdetektől az ember sajátja mindez. Bár a keresztény szemléletre való utalások a könyvben is megjelennek, a vallási felhangok nem tolakodóak, a stílust döntően a racionális érvelés jellemzi.

A könyv jól érthető, választékos és lendületes, a fordítás pedig (Kerényi Dénes munkája) igényes. A kötet tipográfiája és kivitele ízléses, a fehér színű borítón a Lascaux-i barlang bivalyábrázolását és mellette Giottó: Tondó angyallal című mozaikjának részletét láthatjuk, az ember elidegeníthetetlen szellemi, művészi és mágikus természetének bizonyítékaként.

A kötetet belül huszonegynéhány, többnyire egész oldalnyi fekete-fehér fotóillusztráció és néhány ábra díszíti, képaláírásokkal. Ezek segítik többek között a szövegben is említett képekről való gondolkodást, és vizuálisan is változatosabbá teszik a művet, ami különösen egy ilyen filozofikus hangvételű alkotás esetén manapság nem elhanyagolható szempont.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Wolfgang Kuhn könyve karakteresen jelenít meg egy a tudományos közgondolkodásban kisebbségi, Magyarországon jóformán alig ismert állásfoglalást, így a kötet kuriózumként is értékes.

Olvassa el bátran mindenki ezt a könyvet, mert lebilincselő stílusban, könnyen érthető formában kaphatunk képet önmagunkról, egy olyan ember tollából, aki természettudósi mivolta ellenére sem ódzkodik a mélyebb tartalmú filozófiai kérdések logikus és észszerű megtárgyalásától.

*
Az „Állat és Angyal Között” című eme kiadványt mindenkinek, de bizonyos tekintetben főként azoknak a biológiát és filozófiát kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik ebben a kötetben arra keresik a választ, hogy a biológia hogyan tette tönkre az emberképet, majd olyan kérdéskörök iránt is érdeklődnek, mint a fajok eredete, az evolucionizmus, a darwinizmus és újdarwinizmus, az emberi agytevékenység és a tudat kapcsolata, a nyelvhasználat és az állatok hangmegnyilvánulásai, az ember eredendően vallásos lény jellege, a „politikában alkalmazott biológia”, melyet a nemzeti szocializmus váltott iszonyatos valósággá, a darwinizmus emberképre gyakorolt hatása, és annak következményeiről szóló huszadik század végi viták, az ember, mint kultúraépítő faj sajátos biológiai és intellektuális vonásai stb.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.