Magányos harcosok

A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de csalódást is. A társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást remélt az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is. Ma már tudjuk, hogy ezek a remények nem teljesültek. Hogyan hatott az illúzióvesztés a munkások társadalmi-politikai tudatára, és pontosan milyen illúziók vesztek el? A kötet nemcsak tudományos elemzést kínál a munkásság történetéhez, hanem a társadalomtörténet és a rendszerváltás iránt érdeklődő olvasók kíváncsiságát is szeretné kielégíteni. Azoknak a közéletre nyitott olvasóknak ajánlott, akik a szerzőnő előző kötetét a jénai Carl Zeiss és a győri Rába munkásainak államszocializmusbeli történetét lehetőleg már kézbe vehették, és ennek szerves folytatásaként a rendszerváltás utáni időszakban az NDK-ban és Magyarországon a munkásság sorsával és helyzetével ebből a kötetből mélyebb kontextusban is szeretnének informálódni.

Bartha Eszter újabb - munkásokkal kapcsolatos - könyvét tartja kezében az Olvasó.

A Kádár-korszak és 1989 ma már történelem, méghozzá olyan történelem, amely iránt nemcsak szaktudományos, hanem egyre nagyobb „laikus” érdeklődés is megmutatkozik.

A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de csalódást is. A társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást remélt az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is. Ma már tudjuk, hogy ezek a remények nem teljesültek.

• De hogyan hatott az illúzióvesztés a munkások társadalmi-politikai tudatára, és pontosan milyen illúziók vesztek el?

„A kötet szerves folytatását jelenti korábbi kutatásomnak, amelyben két gyár – a jénai Carl Zeiss és a győri Rába – munkásainak államszocializmusbeli történetét vizsgáltam az államszocializmus időszakában.”

• Hogyan alakult a két gyár és munkásainak sorsa a rendszerváltás időszakában?

• Hogyan alkalmazkodtak az új termelési viszonyokhoz és tulajdonosi struktúrához Kelet-Németországban és Magyarországon, és hogyan boldogultak az egykori szocialista munkások az új gazdasági-társadalmi feltételek között?

• Beszélhetünk-e még egyáltalán munkásosztályról az újkapitalizmusban, vagy az új struktúrából hiányzik a munkásidentitás?

A kötet nemcsak tudományos elemzést kínál a munkásság történetéhez, hanem a társadalomtörténet és a rendszerváltás iránt érdeklődő olvasók kíváncsiságát is szeretné kielégíteni.

*
A „Magányos Harcosok” című eme kiadványt azoknak a közéletre nyitott olvasóinknak ajánljuk, akik a szerzőnő előző kötetét a jénai Carl Zeiss és a győri Rába munkásainak államszocializmusbeli történetét lehetőleg már kézbe vehették, és ennek szerves folytatásaként a rendszerváltás utáni időszakban az NDK-ban és Magyarországon a munkásság sorsával és helyzetével ebből a kötetből mélyebb kontextusban is szeretnének informálódni, és a fenti kérdésekre válaszokat találni.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.