Mérföldkő a tejúton, Majk

A majkpusztai egykori kamalduli szerzeteskolostor a hazai barokk építészet egyik legcsodálatosabb együttese. A ma múzeumként működő majki apátság freskói állnak HAJNAL GYÖNGYI elemzéseinek középpontjában, ám a szerző nem a hagyományos művészettörténeti érdeklődésű olvasóknak írta a könyvét. A manapság egyre elterjedtebb asztrálmitológiai keretben kísérli meg értelmezni a majki barokk freskókat, amelyek a szerző vélekedése szerint híven tükrözik a régebbi korok tudását. Könyvészeti szempontból igényes, táblázatok, alaprajzok, színes és fekete-fehér fotók, bibliográfia és képjegyzék egészítik ki. Hazánkban a kamalduli szerzetesrend ugyan csak néhány évtizedig működött, mégis Magyarországon egyedülálló, és egész Európában ritkaság számba menő műemlékkel gazdagodott általuk a kulturális örökségünk.

A majkpusztai egykori kamalduli szerzeteskolostor a hazai barokk építészet egyik legcsodálatosabb együttese. A ma múzeumként működő majki apátság freskói állnak HAJNAL GYÖNGYI elemzéseinek középpontjában, ám a szerző nem a hagyományos művészettörténeti érdeklődésű olvasóknak írta a könyvét.

A manapság egyre elterjedtebb asztrálmitológiai keretben kísérli meg értelmezni a majki barokk freskókat, amelyek a szerző vélekedése szerint híven tükrözik a régebbi korok tudását.

Hajnal Gyöngyi a képek kompozíciója, elhomályosult részletei, valamint egyes ikonográfiai elemek nyomán azt a következtetést vonja le, hogy az alapító, Szent Romuald alakjához kapcsolódó freskóegyüttesben kimutathatók a Bak-Halak, a Kos-Ikrek, a Rák-Szűz stb. átlós kapcsolatai, amelyek az egyéni és kollektív nemzeti, valamint egyetemes emberi küldetés bizonyos aspektusait fejezik ki.

A szerző szerint a freskók összefüggésben állnak a Sárkányos Renddel és a templomosokkal is, bennük a magyar királyok szakrális küldetése fejeződik ki.

A kiadvány könyvészeti szempontból igényes, táblázatok, alaprajzok, színes és fekete-fehér fotók, bibliográfia és képjegyzék egészítik ki.

Hazánkban a kamalduli szerzetesrend ugyan csak néhány évtizedig működött, mégis Magyarországon egyedülálló, és egész Európában ritkaság számba menő műemlékkel gazdagodott általuk a kulturális örökségünk.

A tizenhét egyforma cellaházból és főépületből álló remeteség falai között ezidáig is semmihez sem hasonlítható hangulat és békesség fogta el az embert, amióta pedig a kiállítás megnyílt, szinte megelevenednek a foresteria egyszerű, meszelt falai. A képek közvetítésével többet megérthetünk abból a különleges szellemiségből, amely a kamalduli szerzetesek sajátja, és amelyet a műemlékegyüttes legbelül hordoz magában, megérintve az idelátogatót.

Manapság legtöbben szorongunk a csendtől, nem szívesen szembesülünk legbenső énünkkel, félünk mélyen magunkba nézni, hiszen esetleg kénytelenek lennénk újraértékelni az életünket. A némaságot fogadott kamalduli szerzetesek nem félnek mindezektől, – szelíd derűvel szemlélik a világot.

*
A „MÉRFÖLDKŐ A TEJÚTON, MAJK” című eme kiadványt a teremtett természetes világ megismerése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely nem rendelhető alá egyéni nézőpontoknak, érdekeknek, esetleges vágyaknak, hanem tudatosan kell törekedni a helyes szemléletmód kialakítására, amelyben egyszerre kell látni az egyetemest és a nemzetit, mialatt meg kell tudni határozni az egyes egyénre vetülő vonatkozásokat is.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.