Magyar lélek képe
Molnár V. József
Magyarságtudományi füzetek 5.
Újság
Magyarságtudományi füzetek kiadó, 2009
Magyarságtudományi füzetek kiadó, 2009
ISBN 9789637014451
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 400 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 400 Ft
Leírás
Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...
*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.
Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.
Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.
Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.
Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*
A „MAGYAR LÉLEK KÉPE” című eme kiadványt a Magyarságtudományi füzetek sorozat 5. száma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, abban a reményben, hogy a sorozat többi számait is ismerik.
*
A sorozat eddig megjelent számai:
*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.
Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.
Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.
Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.
Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*
A „MAGYAR LÉLEK KÉPE” című eme kiadványt a Magyarságtudományi füzetek sorozat 5. száma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, abban a reményben, hogy a sorozat többi számait is ismerik.
*
A sorozat eddig megjelent számai:
- Bakay Kornél
Hogyan lettünk finnugorok? - Tóth Sándor
Győztes csatáink: Pozsonyi diadal, Cserhalmi ütközet. - Letagadott eleink, a szkíták (szkíta olvasókönyv).
- Hogyan történhetett?!
- Molnár V. József
Magyar lélek képe - Kiss Dénes
Titokzatos ősnyelv. - Friedrich Klára Szakács Gábor
Magyar írás. - Gönczi Tamás
Pilisi titkok, pálos barátok. - Grandpierre Attila
Grandpierre K. Endre EMLÉKEZETE. - Tóth Zoltán József
Élet a Szent Korona jegyében. - Cúth János
Magyarságtudatunk forrásvidékei - Cser Ferenc - Darai Lajos
Kárpát-medencei magyar ősiség. - Tomory Zsuzsanna
A Kárpát-medence, mint a magyarság bölcsője - Dr. Aradi Éva - Pápai Szabó György
Zajti Ferenc keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat - Dr. Hegedűs Lóránd
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc - Dr. Nagy Sándor
A magyar nép kialakulásának története A sumir kapcsolat - Baráth Tibor
A régi kelet Elfelejtett magyar évezredek - Benedekfy Ágnes
Az etruszk kapcsolat