Jogállam és diktatúra II.
Kahler Frigyes
Könyv
Kairosz kiadó, 2008
Kairosz kiadó, 2008
234 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789636620295
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 800 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 380 Ft
Leírás
A koncepciós perek kérdése a jogtörténetben a nem túl régen kutatott témák egyike. Maga a kifejezés sokkal inkább tekinthető a publicisztikában használt fogalomnak, semmint tudományos terminológiának. A szerző a 2005-ben megjelent kötetének megkezdett gondolatait folytatja a „JOGÁLLAM ÉS DIKTATÚTA II.” című jelen írásában, amelyben konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy; a büntető eljárásjog hogyan alkotta meg a koncepciós per terminológiáját és hogyan működteti a gyakorlatban a négy semmisségi törvény keretei között. Az első kötettel szerves egységben tovább vizsgálódik a kommunista diktatúra jogéletének világában. A kötetben szereplő tanulmányok arról szólnak, miként adhat választ a jogállam a koncepciós perekre...
A koncepciós perek kérdése a jogtörténetben a nem túl régen kutatott témák egyike.Maga a kifejezés sokkal inkább tekinthető a publicisztikában használt fogalomnak, semmint tudományos terminológiának.
A szerző a 2005-ben megjelent kötetének megkezdett gondolatait folytatja a „JOGÁLLAM ÉS DIKTATÚTA II.” című eme írásában, amelyben konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy;
• a büntető eljárásjog hogyan alkotta meg a koncepciós per terminológiáját és
• hogyan működteti a gyakorlatban a négy semmisségi törvény keretei között.
Az első kötettel szerves egységben a szerző tovább vizsgálódik a kommunista diktatúra jogéletének világában. Tanulmányai arról szólnak, hogy a jogállam miként adhat választ a koncepciós perekre.
Az első tanulmány „Gondolatok a koncepciós perekről” címmel áttekintést ad a koncepciós perek fogalmáról, eredetéről és alkalmazásáról a Szovjetunióban és Magyarországon.
A Földes Gábor és társai elleni perről írt dolgozat az '56-os forradalom megtorlása körében folytatott ítélkezést mutatja be a forradalom után alkalmazott konstruált koncepciós perek egyikén keresztül, a maga brutalitásában.
A „MUK és a megtorlás” című dolgozat 1957 tavaszára viszi el az Olvasót. Az „Adalékok az 1956-os megtorlás történetéhez” című tanulmányban meglátjuk, miként kezelte a diktatúra azoknak az ügyeit, akik a hatalom érdekében öltek.
A következő írásban „A megtorlás folytatódik” címmel azt kutatja a szerző, miként járt el a hatalom azokkal, akik tíz évvel a forradalom után fel akarták rázni a népet és egy új forradalmat kívántak.
A kötet utolsó tanulmánya arról a nagy sajtóvisszhangot kiváltott - a Legfelsőbb Bíróságon nemrégen elbírált - perről szól, amelyben 1959-ben a Ságvári Endre elfogásakor (1944) jelen lévő két csendőrnyomozót halálra ítélték és kivégezték. Ez a per összefüggésben áll a forradalom megtorlásával, és bemutatja, hogy a jogállami bíróság milyen választ tud adni a diktatúra jogsértéseire .
*
A „Jogállam és Diktatúra” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az I. kötetet már ismerik, mert az I. kötettel szerves egységben a szerző tovább vizsgálódik a kommunista diktatúra jogéletének világában, ennek megfelelően a kötetben szereplő tanulmányok arról szólnak, miként adhat választ a jogállam a koncepciós perekre.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.