Búcsújárás

Szűk mederben lefolyt, de mély és tartalmas élet jutott osztályrészéül a századforduló egyik legkiválóbb erdélyi írójának, a novella mesterének, PETELEI ISTVÁNNAK (1852-1910). A rövid próza kiváló művelője volt, a tárcanovella egyik megteremtője. A Maros mente romladozó udvarházainak belvilágát, a kurtanemesek, parasztok életét, az erdélyi kisvárosok, mezőségi falvak mindennapjait, a megszomorodottak és elesettek életének apró eseményeit rajzolgatta meg míves gonddal. Elsősorban a félresiklott sorsok és a szenvedő lelkek kötötték le a figyelmét. Irodalomtörténetünk a legjelesebb elbeszélők között jelölte ki helyét a novellairodalmunkban, s remélhetőleg ez a kötet is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak az irodalomtörténetben éljen így, hanem az irodalmi köztudatban is...

Szűk mederben lefolyt, de mély és tartalmas élet jutott osztályrészéül a századforduló egyik legkiválóbb erdélyi írójának, a novella mesterének, Petelei Istvánnak. (Marosvásárhely, 1852. szeptember 13. – Kolozsvár, 1910. január 5. Életművét nagyban meghatározta a korszak, amelyben élt: a 19. század utolsó harmadában és a századfordulón a szépírói pálya összefonódott az újságírói hivatással.)

Egész életében kerülte a feltűnést, beérte az erdélyi vidéki város környezetével, elvonult a dolgozószobája magányába, vagy a szovátai erdőkbe.

Kolozsvárott politikai lapot szerkesztett. Inkább dolgozott, mint szerepelt, de a kolozsvári művelődési mozgalmakban ott volt mindenütt, ahol a munkájára szükség volt. Élete virágában azonban súlyos betegség támadta meg, ezért visszavonult Marosvásárhelyre, a nyáron Szovátára, s ott írta finom művű novelláit.

A rövid próza kiváló művelője volt, a tárcanovella egyik megteremtője. A Maros mente romladozó udvarházainak belvilágát, a kurtanemesek, parasztok életét, az erdélyi kisvárosok, mezőségi falvak mindennapjait, a megszomorodottak és elesettek életének apró eseményeit rajzolgatta meg míves gonddal. A félresiklott sorsok és a szenvedő lelkek kötötték le a figyelmét elsősorban.

Emberi-írói alkatának meghatározó jegye volt a tragikumra való ráhangoltság, a sötét színek iránti fogékonyság. Akik felfigyeltek rá, a lélekrajz kimunkáltságát méltányolták a novelláiban, ugyanis a nagy erdélyi előd, Kemény Zsigmond pszichológiai analízisét folytatta, az élet legbensőbb titkaira, a lelki összetörtség halk rezdüléseire figyelt. Novellisztikájának éppen ez a legelévülhetetlenebb értéke: az egyéni és szociális tragédiák leheletfinomságú lélektani elemzése.

Irodalomtörténetünk a legjelesebb elbeszélők között jelölte ki helyét a novellairodalmunkban, s e kötet remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy ez ne csak az irodalomtörténetben éljen így, hanem az irodalmi köztudatban is.

*
A Lazi Kiadó gondozásában megjelent „Búcsújárás” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a századforduló egyik legismertebb erdélyi írójának, a novella mesterének elbeszéléseit szeretnék megismerni, amelyekben az erdélyi kisvárosok mindennapjait, a Maros menti kurtanemesek, parasztok életét, a félresiklott sorsokat, a szenvedő lelkeket mutatja be.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.