Csontváry
Vadas József
Csontváry Kosztka Tivadar művészete és élete
Könyv
Corvina kiadó, 2007
Corvina kiadó, 2007
ISBN 9789631356564
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 480 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 480 Ft
Leírás
VADAS JÓZSEF tanulmánya ennek a különös tehetségnek a sorsát mutatja be az életmű legszebb darabjainak kíséretében.
„Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél” - közölte az akkor még patikus Csontváryval egy égi hang. Ez a festő egy későbbi önéletrajzában olvasható.
Nem tudjuk, hogy így volt-e valójában, de az tény, hogy Csontváry hamarosan elutazik Rómába, megnézi Raffaello festményeit, majd megkezdi hosszas felkészülését e nagy elhatározás megvalósítására.
A század első évtizedeiben megalkotja a maga egyedülálló, a magyar művészet egyik legnagyobb - Van Gogh, Gauguin, Rousseau munkásságával egy sorba állítható - festői teljesítményét.
Csontváry, akit a kortársai nem értékeltek, mára elnyerte a méltó helyét, a népszerűsége pedig vetekszik az általa nagyra becsült klasszikusokéval.
*
Csontváry Kosztka Tivadar művészete és élete:
(Kisszeben, 1853. július 5. - Budapest, 1919. június 20.)
Gyógyszerész volt, s csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt: Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott. 1904 ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik.
1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban a Mária kútja c. kompozícióját és a Marokkói embert festette.
Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglós a tengerparton. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még Keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt. A magyarok bejövetele c. kartonján dolgozott, amely lényegében Csontváry apotheózisa. Ebben az időben önéletrajza számtalan variációján is dolgozott és vitázó röpiratokat írt (Energia és művészet, 1912; A lángész, 1913). 1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása.
Kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vízionárius festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon magángyűjteményében található, nagyméretű vásznai pedig letétként a Magyar Nemzeti Galériában. 1963-ban Székesfehérvárott, utána Budapesten az MNG rendezett kiállítást műveiből. Több külföldi kiállításon szerepeltek művei nagy sikerrel, pl. az 1958-as brüsszeli világkiállításon, 1963-ban Belgrádban.
*
A „CSONTVÁRY” című ezen kiadványt a Csontváry Kosztka Tivadar művészete és élete iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánljuk még Csontváry Kosztka Tivadarról szóló további munkákat:
Pap Gábor: Csontváry I-II-III DVD.
Szántai Lajos: Csontváry nyomában I-II DVD.
Önéletrajz és más írások.
Gönczi Tamás: Napúton.
Pap Gábor: A napút festője.
Vadas József: Csontváry. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
„Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél” - közölte az akkor még patikus Csontváryval egy égi hang. Ez a festő egy későbbi önéletrajzában olvasható.
Nem tudjuk, hogy így volt-e valójában, de az tény, hogy Csontváry hamarosan elutazik Rómába, megnézi Raffaello festményeit, majd megkezdi hosszas felkészülését e nagy elhatározás megvalósítására.
A század első évtizedeiben megalkotja a maga egyedülálló, a magyar művészet egyik legnagyobb - Van Gogh, Gauguin, Rousseau munkásságával egy sorba állítható - festői teljesítményét.
Csontváry, akit a kortársai nem értékeltek, mára elnyerte a méltó helyét, a népszerűsége pedig vetekszik az általa nagyra becsült klasszikusokéval.
*
Csontváry Kosztka Tivadar művészete és élete:
(Kisszeben, 1853. július 5. - Budapest, 1919. június 20.)
Gyógyszerész volt, s csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt: Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott. 1904 ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik.
1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban a Mária kútja c. kompozícióját és a Marokkói embert festette.
Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglós a tengerparton. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még Keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt. A magyarok bejövetele c. kartonján dolgozott, amely lényegében Csontváry apotheózisa. Ebben az időben önéletrajza számtalan variációján is dolgozott és vitázó röpiratokat írt (Energia és művészet, 1912; A lángész, 1913). 1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása.
Kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vízionárius festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon magángyűjteményében található, nagyméretű vásznai pedig letétként a Magyar Nemzeti Galériában. 1963-ban Székesfehérvárott, utána Budapesten az MNG rendezett kiállítást műveiből. Több külföldi kiállításon szerepeltek művei nagy sikerrel, pl. az 1958-as brüsszeli világkiállításon, 1963-ban Belgrádban.
*
A „CSONTVÁRY” című ezen kiadványt a Csontváry Kosztka Tivadar művészete és élete iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánljuk még Csontváry Kosztka Tivadarról szóló további munkákat:
Pap Gábor: Csontváry I-II-III DVD.
Szántai Lajos: Csontváry nyomában I-II DVD.
Önéletrajz és más írások.
Gönczi Tamás: Napúton.
Pap Gábor: A napút festője.
Vadas József: Csontváry. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.