Sharuna Gamhud
Vörös Győző
Az Osztrák-Magyar Monarchia régészeti missziója Egyiptomban (1907-1908)
Püski kiadó, 2008
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Leírás
Az Osztrák-Magyar Monarchia régészeti missziója Egyiptomban(1907-1908)... Egy ünnepi centenáriumi kötet, ugyanis a könyv kiadásától számított 100 esztendővel ezelőtt fejeződtek be az Osztrák-Magyar Monarchia rendkívül sikeres egyiptomi ásatásai, melynek gyümölcseiből még ugyanabban az évben Bécs, Budapest és Krakkó múzeumaiba gyönyörű műkincsek érkeztek. A könyv méltó emléket állít a Monarchia egyiptomi régészeti misszióját vezető magyar állampolgárságú Back Fülöpnek is, akinek nemesi címerében az 1907-1908-as közép egyiptomi ásatásain felfedezett sharunai templom látható. A „SHARUNA GAMHUD” című eme kiadványt mindazon olvasóinknak ajánljuk, akiket magával ragad az Osztrák-Magyar Monarchia különleges kultúrtörténete, az egyiptomi régészeti feltárások csodálatos világa és egy nagylelkű magyar mecénás, Surányi Back Fülöp élettörténete...
Az Olvasó egy ünnepi, centenáriumi kötetet tarthat a kezében, ugyanis a könyv kiadásától számított 100 esztendővel ezelőtt fejeződtek be az Osztrák-Magyar Monarchia rendkívül sikeres egyiptomi ásatásai, amelynek gyümölcseiből még ugyanabban az évben Bécs, Budapest és Krakkó múzeumaiba gyönyörű műkincsek érkeztek.Az Osztrák-Magyar Monarchia kairói régészeti intézetét sohasem alapították meg, a birodalom az I. világháború hatására felbomlott. Mégis, Back Fülöp régészeti feltárásainak hatására 1910-ben már megkezdődtek az Osztrák Tudományos Akadémia egyiptomi ásatásai is, (Turah-ban, Hermann Junker vezetésével), amelyek (jelenleg Tell el-Dabaaban, Manfred Bietak vezetésével) ma is folynak.
A magyar régészeti terepmunka 1926-tól folytatódott az egyiptomi Nyugati Sivatagban, Almásy László vezetésével.
A Back Fülöp által megkezdett egyiptomi régészeti missziót (más-más lelőhelyeken) immáron az őt követő harmadik és negyedik magyar tudományos nemzedék folytatja Egyiptomban.
A könyv méltó emléket állít a Monarchia egyiptomi régészeti misszióját vezető magyar állampolgárságú Back Fülöpnek is, aki Párizsban kilencvenhat esztendős korában elhunyt, és akit már 1904-ben felvett saját lovagjainak a sorába I. Ferenc József császár.
Az Apostoli Uralkodótól 1909-ben Back Fülöp magyar nemességet kapott, 1914-ben pedig, saját kérésére, a „surányi” magyar nemesi előnevet és egy címert, melynek pajzsában az 1907-1908-as közép egyiptomi ásatásain felfedezett sharunai templom látható.
*
A „SHARUNA GAMHUD” című eme kiadványt mindazon olvasóinknak ajánljuk, akiket magával ragad az Osztrák-Magyar Monarchia különleges kultúrtörténete, az egyiptomi régészeti feltárások csodálatos világa és egy nagylelkű magyar mecénás, Surányi Back Fülöp élettörténete...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.