A táltos paripa
Kocsis István
Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei -
Könyv
Püski kiadó,
Püski kiadó,
ISBN 9789639592520
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 800 Ft
Leírás
A könyv az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás legkevésbé ismert kérdésköreivel foglalkozik, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat, valamint az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.
Előszó
Réges-régen nem számított rendkívülinek, ha valaki a táltos paripáról beszélt. Az sem számított rendkívülinek, ha valaki felismerte, megszelídítette, majd megülte a táltos paripát. De még az sem, ha a táltos paripa hátán berepült a Tündér Ilona kastélyába.
Aztán a táltos paripát egyre kevesebben ismerték fel, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni.
Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát.
- Ezért mondják sokan, hogy a magyar társadalom fejlődése „megkésett”?
Nem, nem ezért, mégis azt mondjuk, hogy nem véletlenül és nem jogtalanul beszélnek-e megkésettségről. Nem véletlenül és nem jogtalanul, de félreértik és megmagyarázzák, mert nem tudják felfogni a magyar műveltség évezredeket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit.
A legfontosabb: ha ez a megkésettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom évszázadokon át „korszerűtlenül” ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyományaihoz, akkor áldott megkésettségről beszélhetünk.
Alighieri Dante írta meg az egyik legszebb könyvet a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, az „Isteni Színjáték” címet adta e könyvnek, de már nem merte nevén nevezni se a táltos paripát, se Tündér Ilonát, és amikor megtudta, hogy megannyi magyar népmese szól a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, hogy a Magyar Királyságban e meséket még „meg szabad érteni”, így fakadt ki: „Boldog Magyarország”!
Dante tudta, hogy a táltos paripa a magyar őstörténet és az egyetemes őstörténet egyik legfontosabb rejtélye, irigyelte a korabeli magyarokat, de a mai magyarokat már nem irigyelné. Mert a mai magyarok már nem ismerik a táltos paripa minden titkát, s még azt sem képesek felfogni, miképpen lehetett a táltos paripa hátán belovagolni Tündér Ilona kastélyába, mert nem ismerik a magyar őstörténetnek, a régi magyar hitvilágnak mindazon rejtélyeit, amelyek ismerete nélkül a táltos paripa rejtélye valóban felfoghatatlan rejtély marad.
Napjainkban mintha sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem illene már megfejteni a táltos paripa titkát. Sokan hiszik azt is, hogy nemcsak nem illik beszélni arról, miképpen kell felismerni, megszelídíteni, megülni a táltos paripát, de veszélyes is, mert akinek kedve kerekedik arra, hogy megülje, az bizony le is eshet róla.
És bizony le is eshet róla, ha még mielőtt hozzáfogna a táltos paripa megszelídítéséhez, nem ismeri meg a magyar őstörténet, illetve a régi magyar hitvilág ezernyi más rejtélyét.
Könyvemnek ezért adtam az alábbi alcímet:
Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint beavatás, a szakrális hierarchia, a régi magyar küldetéstudat és az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.
(Kocsis István)
*
„A TÁLTOS PARIPA” című ezen kiadványt az ősi magyar hitvilág, hitélet és vallás kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánjuk még:
Az áldozat - Magyar szentek
A Szentkorona-eszme időszerűsége
A szakrális szerelem
Nyitva van az aranykapu
A táltos paripa
{anchor~191~Magyarország Szent Koronája~Magyarorszag_Szent_Koronaja_-_Kocsis_Istvan.htm A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Előszó
Réges-régen nem számított rendkívülinek, ha valaki a táltos paripáról beszélt. Az sem számított rendkívülinek, ha valaki felismerte, megszelídítette, majd megülte a táltos paripát. De még az sem, ha a táltos paripa hátán berepült a Tündér Ilona kastélyába.
Aztán a táltos paripát egyre kevesebben ismerték fel, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni.
Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát.
- Ezért mondják sokan, hogy a magyar társadalom fejlődése „megkésett”?
Nem, nem ezért, mégis azt mondjuk, hogy nem véletlenül és nem jogtalanul beszélnek-e megkésettségről. Nem véletlenül és nem jogtalanul, de félreértik és megmagyarázzák, mert nem tudják felfogni a magyar műveltség évezredeket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit.
A legfontosabb: ha ez a megkésettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom évszázadokon át „korszerűtlenül” ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyományaihoz, akkor áldott megkésettségről beszélhetünk.
Alighieri Dante írta meg az egyik legszebb könyvet a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, az „Isteni Színjáték” címet adta e könyvnek, de már nem merte nevén nevezni se a táltos paripát, se Tündér Ilonát, és amikor megtudta, hogy megannyi magyar népmese szól a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, hogy a Magyar Királyságban e meséket még „meg szabad érteni”, így fakadt ki: „Boldog Magyarország”!
Dante tudta, hogy a táltos paripa a magyar őstörténet és az egyetemes őstörténet egyik legfontosabb rejtélye, irigyelte a korabeli magyarokat, de a mai magyarokat már nem irigyelné. Mert a mai magyarok már nem ismerik a táltos paripa minden titkát, s még azt sem képesek felfogni, miképpen lehetett a táltos paripa hátán belovagolni Tündér Ilona kastélyába, mert nem ismerik a magyar őstörténetnek, a régi magyar hitvilágnak mindazon rejtélyeit, amelyek ismerete nélkül a táltos paripa rejtélye valóban felfoghatatlan rejtély marad.
Napjainkban mintha sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem illene már megfejteni a táltos paripa titkát. Sokan hiszik azt is, hogy nemcsak nem illik beszélni arról, miképpen kell felismerni, megszelídíteni, megülni a táltos paripát, de veszélyes is, mert akinek kedve kerekedik arra, hogy megülje, az bizony le is eshet róla.
És bizony le is eshet róla, ha még mielőtt hozzáfogna a táltos paripa megszelídítéséhez, nem ismeri meg a magyar őstörténet, illetve a régi magyar hitvilág ezernyi más rejtélyét.
Könyvemnek ezért adtam az alábbi alcímet:
Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint beavatás, a szakrális hierarchia, a régi magyar küldetéstudat és az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.
(Kocsis István)
*
„A TÁLTOS PARIPA” című ezen kiadványt az ősi magyar hitvilág, hitélet és vallás kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánjuk még:
Az áldozat - Magyar szentek
A Szentkorona-eszme időszerűsége
A szakrális szerelem
Nyitva van az aranykapu
A táltos paripa
{anchor~191~Magyarország Szent Koronája~Magyarorszag_Szent_Koronaja_-_Kocsis_Istvan.htm A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.