Atyafiságos üdvözlettel!

A tükör nem azt mutatja, amit látni szeretnénk, mégis szép ez a tükör – Varga Gábor országgyűlési képviselő ezekkel a szavakkal ajánlotta figyelmünkbe a kötetet. Empátiával írták a szerzői, hogy okoljunk, tanuljunk belőle. Rámutatnak a település belső problémáiban és a falun kívüli dolgokban rejlő összefüggésekre, a gazdálkodás gazdaságtalan megoldásaira éppúgy, mint a közösségi élet, az emberi kapcsolatok zavaraira – írta ajánlásában a cecei születésű Horváth János közgazdász professzor, az országgyűlés korábbi doyenje. A helyiekről szóló eme mesében az országban bárhol élő ember okulásul is talál magának szóló tanulságokat...

A szociográfia egy epikai műfaj, próza, mely a szakirodalom körébe tartozik. Egy-egy társadalmi réteg, csoport, település vagy tájegység életmódját mutatja be. Tényeken alapszik, de gyakran személyes élmények is megjelennek, és érzékeltetésükre szépirodalmi eszközöket is használhat az író...
*
• „Miért ír valaki szociográfiát?

- Azért, amiért sok millió ember fotókat készít.
- Azért, hogy a múltnak egy szeletét megőrizze, hogy legyen kihez-mihez hasonlítania az aktuális helyzetét.
- Hogy mérni lehessen a változást a fiatal és a ráncos, megöregedett arc között.
- Mert a szociográfia, még ha néha el-elhajlik is a szubjektivitás felé, alapvetően akkor is törekszik a tényszerűségre...”
*
Sok mindent elmondtatok magatokról. Ennek alapján mi is sok mindent elmondtunk rólatok. Rólatok, és azt gondoljuk, másokról is – írják Menyhárt Ferenc és Zsiros Mária eme könyvükben.

A tükör nem azt mutatja, amit látni szeretnénk, mégis szép ez a tükör – Varga Gábor országgyűlési képviselő ezekkel a szavakkal ajánlotta mindannyiunk figyelmébe a kötetet. Empátiával írták, hogy okoljunk, tanuljunk belőle. Rámutatnak a település belső problémáiban és a falun kívüli dolgokban rejlő összefüggésekre, a gazdálkodás gazdaságtalan megoldásaira éppúgy, mint a közösségi élet, az emberi kapcsolatok zavaraira – írta ajánlásában a cecei születésű Horváth János közgazdász professzor, az országgyűlés korábbi doyenje.

A helyiekről szóló mesében, az országban bárhol élő ember talál magának szóló tanulságokat. Menyhárt Ferenc elárulta, hogy könyvük címét Horváth Jánostól kölcsönözték. „János bátyánk mindig így köszönt el tőlünk, leveleit zárva: Atyafiságos üdvözlettel!” A kötet alcíme: Cecének és minden magyar falunak.

A szerzőpáros – a házaspár – kilencven családhoz jutott el, valamennyien jó szándékú segítőkészséggel, őszinte barátsággal támogatták igyekezetüket. Kutatásuk során egyebek mellett arra keresték a választ, hogy milyen tényezők mentén vált hátrányos helyzetűvé a falu, a térség, s javaslatokat is megfogalmaztak a lehetséges kitörési pontokról.

A tanulmánykötet nemcsak a Cecén élő emberek és döntéshozók számára lehet érdekes, hanem a hasonló problémákkal küzdő települések javára is szolgálhat.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.